A kognitív viselkedésterápia (CBT) az 1960-as évek óta a pszichoterápiák legszélesebb körben használt és ezzel együtt legaktívabban kutatott formája. Alkalmazási területe magában foglalja többek közt a depresszió, bipoláris zavar, szorongásos kórképek, személyiségzavarok, kóros szerhasználati problémák, pszichotikus állapotok kezelését. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint csak Európában és Amerikában évente 34 millió egyén szenved kezeletlen major depressziós állapotban. Több tényező is szerepet játszik abban, hogy ezek a betegek nem jutnak a szükséges ellátáshoz, így például az anyagi tényezők, a hosszú várólisták, az ellátó személyzet hiánya, illetve a pszichiátriai kórképekhez társuló – vélt vagy valós – stigmatizáció. A CBT internet-alapú adaptációi (iCBT) lehetővé teszik, hogy a terápia minél szélesebb körben elérhetővé váljék.
Az internet-alapú intervenciók közös jellemzője, hogy a páciensek kognitív működésének, viselkedéses megnyilvánulásainak fejlesztését szolgálják. Segítik a negatív és maladaptív kogníciók felismerését és modulálását, hozzájárulnak az adaptív információ feldolgozó körök kialakulásához, támogatják a kliensek problémamegoldó stratégiáinak bővítését. Az elmúlt két évtizedben számos program került kidolgozásra (Beating the Blues, MoodGYM, Panoply, Sadness Program). Közös jellemzőjük, hogy több, 35-50 perc alatt teljesíthető kognitív-viselkedéses modulból épülnek fel, melyek végigvezetik a pácienseket a depresszió kognitív modelljétől egészen az új készségek elsajátításáig. Minden modul – a hagyományos CBT-hez hasonlóan – házi feladattal zárul, több program ehhez személyes munkafüzetet is biztosít. Valamennyi program része a felhasználóknak nyújtott, egyénre szabott útmutatás, mely megvalósulhat a pácienseknek küldött támogató email-ek, a terapeutával történő, heti rendszerességű, rövid telefonbeszélgetések, a páciens és a terapeuta szöveges kommunikációja révén, nemegyszer pedig ütemezett, online zajló CBT formájában is. Fentiek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy elkerülhetővé váljék a kliensek lemorzsolódása, melynek nagyobb a kockázata férfi nem, alacsony iskolázottság, fiatalabb életkor, komorbid szorongásos tünetek fennállása esetén.
Az iCBT programok használatának előnyei több szempont szerint kategorizálhatók. A programok elérhetők a biztonságos otthoni környezetből, anélkül, hogy napokkal-hetekkel megelőzően időpont egyeztetés volna szükséges, így a kliens megkezdheti a program használatát, amikor kellő motivációt érez a terápia irányában történő elköteleződéshez. Az internet-alapú intervenciók – jelenleg – ingyenesen vagy mérsékelt költségek fejében érhetőek el, megoldást nyújtva a szerényebb anyagi körülmények között élőknek. Mindezek mellett, köszönhetően az internet adta lehetőségeknek, valamennyi páciens elkerülheti a személyes segítségkéréssel járó társadalmi megbélyegzést.
A potenciális előnyök ismeretében sem feledkezhetünk meg az internet-alapú terápiák lehetséges kockázatairól sem, melyek közül a szuicid rizikó és krízis felmérése emelendő ki. Ennek érdekében a programok önkitöltős, a tünetek aktuális súlyosságának becslésére szolgáló skálákat tartalmaznak. A skála által jelzett fokozott szuicid rizikó esetén a legtöbb program automatikusan, emailben értesít egy klinikust – pszichiátert, pszichológust, mentálhigiénés szakembert vagy háziorvost – aki felkeresi a pácienst annak eldöntése érdekében, hogy folytatható-e program vagy magasabb szintű ellátásra, akár hospitalizációra van szükség. Az iCBT intervenciók másik hátránya, hogy míg a CBT hagyományos keretei lehetőséget biztosítanak a terapeuták számára az egyénre szabott esetkonceptualizáció kialakítására, az internet-alapú terápiák alapvetően valamennyi felhasználó esetében azonos séma szerint működnek.
Azzal, hogy a CBT internet-alapú adaptációinak száma folyamatosan növekszik, adódik a kérdés: milyen mértékű effektivitás várható a programoktól a depresszió kezelésében. A jelenleg rendelkezésre álló, kis számú metaanalízis mérsékelt kezelés utáni hatást jelzett, bár az eredményt nagyban meghatározta, hogy a felhasználó milyen arányban kapott egyéni segítséget, visszajelzést. Az elmúlt években néhány tanulmány azt tűzte ki céljául, hogy azonosítsa azon faktorokat, melyek megléte esetén magasabb effektivitás várható az iCBT intervencióktól. A súlyosabb depressziós tünetek, gyakori depresszív epizódok, a diszfunkcionális attitűdök alacsony szintje, a női nem, a magasabb iskolai végzettség és az egyedülálló életmód azok a tényezők, melyek jobb terápiás kimenetelt jeleznek.
Összefoglalva elmondható, hogy a CBT internet-alapú adaptációi az elmúlt két évtizedben jelentős fejlődésen mentek keresztül, a programokat a felhasználók széles körben elérhetik. A terápia előnyei mellett ugyanakkor ismertek a hátrányok, korlátok is, melyek további intenzív kutatásokat tesznek szükségessé, de mindenképpen érdemes figyelemmel követni a pszichiátria ezen területének legújabb hozományait a depresszió terápiájával kapcsolatosan.
Forráscikk:
Internet-based Cognitive Behavioral Therapy for Depression: Current Progress & Future Directions (Christian A. Webb, Ph.D., Isabelle M. Rosso, Ph.D. and Scott L. Rauch, M.D.)
Photo: Pete Linforth from Pixabay
