Elméleti háttér: a jelenleg rendelkezésre álló kutatási adatok alapján nem tisztázott, vajon a depresszióban alkalmazott gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléseknek van-e specifikus hatása a repetitív negatív gondolatokra (Repetitive Negative Thinking, RNT), ruminációra, illetve további kérdés, hogy azon kezelési módok, amelyek csökkentik a ruminációt vajon jobb betegségkimenetellel járnak-e depresszió esetében.
A szerzők Nolen-Hoeksema válasz stílus elméleti keretét alkalmazva a ruminációt eképpen fogalmazzák meg: ismétlődő fókuszálás a depresszió tényére, vagy a depresszió egy tünetére, a depresszió okaira, jelentésére és a tünetek következményeire. A ruminációra való hajlandóság kontroll csoportban is növeli az élettartamra vonatkozó depresszió kialakulásának esélyét, továbbá depressziós betegcsoportban a megfigyelések szerint a korábbi relapszus esélyét valószínűsíti. A depresszió és a rumináció közötti összefüggés reciprok. Fontos megemlíteni, hogy a vonásszorongás és a rumináció között erős a kapcsolódás, összefüggésüket 0,6-0,7 körüli korrelációs együttható jellemzi. A két tényezőnek számos közös jellemzője van, mindkettő repetitív, nehéz kontrollálni, negatív tartalmat hordoz, elsődlegesen verbális módon fejeződik ki és absztrakt. A különbségük egyedül talán a gondolati tartalomban ragadható meg: míg a rumináció tárgya többnyire a múltban, az aggodalom tárgya inkább a jövőben keresendő. Habár a „standard” CBT is hangsúlyt fektet a diszfunkcionális kognitív kogníciók átstrukturálására, kérdés, hogy a ruminációra való hatás mennyiben érvényesül a módszer esetében. Ezért jöttek létre a ruminációs hajlandóság csökkentését célzó specifikusabb CBT terápiák, melyek alkalmazásának indokoltsága nem csak depressziós páciensek esetében merül fel, hanem fokozott vonásszorongással jellemezhető egészséges személyek esetében is potenciális prevenciós beavatkozásként alkalmazhatók.
Módszer: a meta-analízisbe 36 randomizált, kontrollált vizsgálat került bevonásra, összesen 3307 serdülőkorú és felnőtt résztvevővel. Azon közlemények adatai kerültek elemzés alá, amelyekben: a.) aktív pszichoterápiás beavatkozás történt az egyik csoportban, összehasonlítva kontroll vagy más beavatkozással jellemzett csoporttal; b.) a vizsgálati személyek vagy aktuálisan depressziósok voltak, vagy előzményükben szerepelt depressziós epizód, vagy bár egészségesek voltak, de az önbecslő skálán emelkedett depressziós tüneti értékek jellemezték őket. A pszichoterápiás módszerek közül a következőeket vizsgálták: rumináció-fókuszú CBT, kognitív kontroll tréning, Concreteness Training és mindfulness-alapú kognitív terápia. Alkalmazott becslőskálák: Ruminative Response Scale, Response-Styles Questionnaire, Responses to Depression Questionnaire, Rumination on Sadness Scale.
Eredmény, következtetés: az antidepresszív gyógyszeres terápiához, fényterápiához és egyéb terápiákhoz (pl. jóga) képest szignifikánsan magasabb hatáserősséget találtak az említett pszichoterápiás módszerekhez képest a ruminációra való hatásfok tekintetében, melyek mindegyike a közepes hatáserősségi tartományban volt elhelyezhető (legmagasabb: rumináció fókuszú CBT, g=0,78; legalacsonyabb: mindfulness-alapú kognitív terápia, g= 0,42). További fontos összefüggés, hogy a repetitív negatív gondolatok mértéke pozitív irányú asszociációt mutatott a depresszió súlyosságával, ez az összefüggés azonban a fenti terápiák közül csak a rumináció-fókuszú terápia esetében érte el a szignifikancia szintjét. A szerzők további kutatási célként jelölik meg annak vizsgálatát, hogy a rumináció-fókuszú terápia alkalmazása mellett észlelt csökkenő ruminatív gondolkodás vonatkozásában prediktív értéket tudjunk csatolni a depresszió kimenetelét illetően. Az eredmények alapján a rumináció fókuszú CBT terápia jó hatásfokkal jellemezhető terápiás módszer depressziós betegcsoportban.
Forrás:
Spinhoven P, Klein N, Kennis M, Cramer AOJ, Siegle G, Cuijpers P, Ormel J, Hollon SD, Bockting CL. Behav Res Ther. 2018 Jul;106:71-85. doi: 10.1016/j.brat.2018.04.002. Epub 2018 Apr 17.
Fotó: Grae Dickason képe a Pixabay -ről
