Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület

VIKOTE

MINDFULNESS TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA A SÉMATERÁPIÁBAN - ESETBEMUTATÁS - absztrakt

2017. március 30. - VIKOTE

Farkas Mária
Kapcsolat Ambulancia

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ 

Előadásomban egy fiatal orvosnő esetén keresztül azt járom körül, hogy a mindfulness technikák és a sématerápiás intervenciók kombinálása hogyan segítheti a sématerápiás folyamatot.

Munkámban főként Michiel van Vreswijk és munkatársai 2014-es megjelenésű Mindfulness and SchemaTherapy- A Practical Guide című művére támaszkodtam. Ők a tudatos jelenlét gyakorlásának elsődleges jelentőségét a figyelem akaratlagos irányításában, az érzelmi állapotok (így a sémaaktiváció és a sémamódok) biztonságos megismerésében és elfogadásában, összességében az érzelmi és viselkedésreguláció fejlődésben ragadják meg.

Az orvosnő esetében a három legerősebb séma az Önfeláldozás, az Elismerés hajszolás és a Könyörtelen mércék voltak.

Panaszai a sémaaktivációk kapcsán megjelenő káros megküzdési módokkal voltak kapcsolatosak: számára megoldhatatlannak tűnő feszültség esetén Dühös Védelmező Módban próbált eltávolodni a feszítő érzéseitől. Konfliktus helyzetben behódolással, saját szükségletei, érdekei teljes feladásával reagált (Behódoló/Önalávető mód). Terápiába jelentkezésekor élete sok fontos területén -párkapcsolat, munkahelyi kapcsolatok és teljesítmény, önállóság-jelentős zavarokról számolt be.

Bár a sématerápia fogalomrendszerét, saját problémái konceptualizálását könnyen megértette, mégis alapvető nehézségbe ütköztünk a terápia elején, mivel paciensem szinte egyáltalán nem volt kapcsolatban saját érzelmi állapotaival, az érzelmek nem, csak az azok következtében megjelenő -gyakran kóros- viselkedéses reakcióktudatosodtak benne.

Az alapvető mindfulness gyakorlatok rendszeres gyakorlása segítségével kapcsolatba tudott kerülni saját érzelmeivel nyugodt, békés, Egészséges Felnőtt állapotában, de sémaaktiválódást követően is képessé vált a lezajlott heves érzelmi folyamat tudatos szemlélésére, megértésére, saját -korábban elhanyagolt-szükségletei mibenlétére.

Az előadás során részletesen bemutatom a terápia során alkalmazott sématerápiás és mindfulness technikákat és a lezajlott folyamatot.

Terápiánk eredménye a fiatal orvosnő érzelemszabályozásának és autonómiájának fejlődése-mely folyamatokat jól segítették a sématerápiás technikákés a tudatos jelenlét gyakorlatok. 

IMAGERY RESCRIPTING: A METHOD TO PROCESS MEMORIES OF TRAUMATIC AND OTHER NEGATIVE EXPERIENCES - absztrakt

Arnoud Arntz
University of Amsterdam, the Netherlands

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ

Imagery Rescripting (ImRs) is an experiential method to process memories of traumatic events and other negative experiences that lie at the root of patients’ problems. In Imagery Rescripting patients imagine the original experience but alter the sequence of events so that their needs are better met. With very complex cases and early trauma’s, the focus is on memories from childhood and it is usually the therapist leading the Rescripting and the therapist who intervenes in fantasy to stop abuse, bring safety, and correct misconceptions about the experience, whilst the patient imagines being the child. In adult trauma/negative experiences, it is usually the patient who leads the rescripting.ImRs has found a wide range of applications, from PTSD, chronic depression and treatment-resistant anxiety and eating disorders to personality disorders. Moreover, it is the standard treatment of nightmares in the US. With patients suffering from visual intrusions the application is quite straightforward as the intrusions, or the memories that they are based on, can be directly addressed in Imagery Rescripting. However with other problems, like a negative self-view or distrust in others, first memories of experiences that underlie such basic schemas need to be found. Usually the use of an ‘affect bridge’ between a recently experience of activation of the schema and a spontaneously early memory helps, and applications of this in a wide range of clinical problems have been found to be effective.  Imagery Rescripting has a number of attractive elements, including its broad and flexible range of application, its focus on changing the meaning of the experience, and the fact that it is not necessary to relive the whole trauma in all its details (which increases acceptability and usefulness for very severe cases). In this keynote the clinical effectiveness of ImRs will be discussed, as well as laboratory studies into basic mechanisms that underlie ImRs, indicating that ImRs indeed works thru meaning change.

AZ EMDR TERÁPIA FOLYAMATA KÖZELRŐL - VIDEÓRÓL BEMUTATOTT ESETRÉSZLETEKKEL - workshop

Steinberg Johanna
Egyensúly Pszichoterápiás Rendelő

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ

Az EMDR terápia (Eye Movement Desensitization and Reprocessing)olyan pszichoterápiás eljárás, amelyettraumatikus élmények következtében kialakult pszichés zavarok kezelésére dolgoztak ki. Hatékonyságát számos kutatás igazolta;többek között az APA (American Psychiatric Association) és a WHO is (World Health Organization) a PTSD egyik leghatékonyabb kezelési módjának tekinti és első helyen ajánlja.

A EMDR-t eleinteleginkább a poszttraumás stressz zavar kezelésére alkalmazták, időközben azonban számos olyan kórkép kezelésében is hatékonynak bizonyult, melyeknek kialakulásában az ún. patogén emlékek szerepet játszanak. Így sikerrel alkalmazható többek között bizonyos depresszív zavarok, szorongásos kórképek (pl. pánik, fóbiák), krónikus gyászés más alkalmazkodási zavarok, krónikus fájdalom szindróma, krónikus fáradtság szindróma, szerfüggőségek, személyiségzavarok vagy gyermekek magatartászavarainak kezelésében is.

Az EMDR eljárás azon a megfigyelésen alapul, hogy a pszichés megterhelés érzése feltűnően gyorsan csökken, amikor a személy a megterhelést okozó eseményre gondolvaszakkádikus szemmozgásokat végez. Shapiro ezt a jelenséget vizsgálva dolgozta ki módszerét, melynek standardizált kezelési folyamata nyolc szakaszból áll (1. anamnézis, 2. előkészítés, 3. felmérés és értékelés, 4. feldolgozás, 5. installáció, 6. testérzések ellenőrzése, 7. lezárás, 8. újraértékelés).

Egy általánosabb elméleti bevezető után ezeket a szakaszokat ismertetem részletesebben vetített esetrészletekkel illusztrálva. A workshop második felében egy teljes EMDR ülést is bemutatok ugyancsak videón.

„Egy tipikus 90 perces EMDR ülés során a terapeuta gyors változásokat figyelhet meg a páciensnél. Azok a terapeuták, akik eddig pszichodinamikus megközelítéssel dolgoztak, a kezelés során olyan jelenségekre lehetnek figyelmesek, mint pl. a szabad asszociáció, a katarzis, a lereagálás, vagy a szimbolizáció, esetleg az eredeti családra vonatkozó tartalmak felbukkanása. Viselkedésterapeuták valószínűleg tanulási láncolatokra, generalizációra, kondicionált válaszokra, társításraés sok más viselkedéspszichológiai jelenségre figyelnek majd fel. Kognitív terapeutáknak pedig bizonyára a kognitív struktúrák és meggyőződések progresszív változása fog feltűnni… Az AIP modell (az EMDR működési elvét magyarázó „adaptív információfeldolgozási modell”) olyan egységesítő elméleti keretet kínál, ...amely a patológiás jelenségeket diszfunkcionálisan tárolt információnak tekinti, amely a feldolgozási rendszer hosszabb idejű aktivációjának segítségével adekvát módon asszimilálható”.

Shapiro, F. (1998).EMDR -Grundlagen und Praxis. Handbuch zur Behandlung traumatisierter Menschen. München:Junfermann Verlag, 85-86.    

„TÜZES, SAJGÓ SEB VAGYOK…” – ALACSONY KÜSZÖBŰ KOGNITÍV-VISELKEDÉSTERÁPIA A SEBÉSZETI GYAKORLATBAN - absztrakt

Uram Dóra1, Perczel-Forintos Dóra1, Harsányi László2
1-    Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia Tanszék
2-    Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ

Áttörést jelent a szomatikus betegek számára, hogy most már számukra is elérhetővé vált  a klinikai pszichológiai ellátás, így például  a pszichoterápia. A sebészeten olyan specifikus betegpopulációról van szó, akik életet fenyegető vagy krónikus szomatikus alapbetegségük révén kerülnek hospitalizációra és tervezetten vagy akutan operációra. Számos, emocionálisan megterhelő, kiszámíthatatlan helyzettel néznek szembe, a fluktuáló intenzitású és krónikussá váló distressz, a reménytelenség, tehetetlenség érzései jelentkeznek. Vizsgálatok szerint a páciensek kb. 47%-nál áll fenn pszichiátria zavar (depresszió vagy szorongásos zavar); 32%-nál alkalmazkodási zavar. Számos bizonyíték alátámasztja, hogy az akut posztoperatív fájdalom súlyosbítja a depressziós tüneteket, ez pedig alacsonyabb fájdalom-toleranciához vezet, ami növeli a komplikációk esélyét és rontja a kimenetet, ha nem kezelik.

Az alacsony küszöbű kognitív-viselkedésterápiás intervenciók célja a diagnózis, a kezelések, és a beavatkozások érzelmi terhének csökkentése, valamint az új kihívásokra adott konstruktív reakciók kidolgozása, a reziliencia elősegítése. A CBT technikák s adaptálása specifikusan történik: a betegség jellegétől, lefolyásától, a beteg premorbid személyiségétől és a beavatkozás időzítésétől (pre- peri-, és posztoperatív fázis) függően.

A preoperatív időszak („prehabilitáció”) kiemelt feladata a pszichodiagnosztika, mely elősegíti a premorbid személyiség és megküzdési stratégiák, valamint a pszichés dekompenzálódás irányába mutató sérülékenység felmérését. Fontos szerep jut a pszichoedukációnak, mely révén lehetővé válik a beteg szubjektív értelmezéseinek, esetleges kognitív disztorzióinak feltárása és korrekciója. Mindezek együttesen segítik a megfelelő adherencia kialakulását. A gyakran változó fizikai állapot, bizonytalanság, kiszolgáltatottság és tehetetlenség érzéseivel való megküzdésben kulcs szerepe van a maladaptív kogníciók és diszfunkcionális helyzetértelmezés feltárásának, átkeretezésének.

Posztoperatívan a kogníciók nehéz hozzáférhetősége miatt előtérbe kerülnek a vezetett imaginációs technikák, illetve az esetlegesen hanyatló szomatikus állapot okán a viselkedésterápiás technikákra tevődik a hangsúly – mint a figyelmi fókuszváltás, fokozatos aktivitás felépítés és aktivitásmonitorozás, tudatos tervezés. Ezek együttes célja a figyelem irányításán alapuló tünet-kontroll, valamint az énhatékonyság erősítése.

Az előadásban a sebészeti kezelés mellett adjuvánsan alkalmazott kognitív-viselkedésterápiás eszköztárat és terápiás folyamatot esetismertetéssel szemléltetve mutatjuk be.

A KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATA HAJLÉKTALAN FIATALOK KÖRÉBEN - absztrakt

Antigonos Sochos (PhD)1, Bálint Andrea2, Susan Smith1
1 University of Bedfordshire, Department of Psychology
2 Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia Tanszék

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ 

A 2 éves Open Minds kutatási project kifejezetten hajléktalan fiatalok számára tette elérhetővé a mentálhigiénés szolgáltatásokat Lutonban, hogy a Nemzeti Egészségügy várólistáit kikerülve a hostelekben lakó fiatalok hamarabb és könnyebben jussanak segítséghez. A kliensek a város 5 fő hajléktalanokat elszállásoló szervezetén keresztül érkeztek, az adatok feldolgozását a Bedfordshire Egyetem Pszichológia Tanszéke végezte. A vizsgálatban résztvevők a terápia előtt, befejezéskor és 3 hónappal később töltöttek ki kérdőíveket. Az észlelt változásokról a terapeuta és a kliensekkel személyes kapcsolatban levő szociális munkások is kérdőíves formában számoltak be.Összesen 57 személy köteleződött el a projectben, majd 25 fejezte be sikeresen a Kognitív Viselkedésterápiát a terápiás terv szerint. Az esetek komplexitása miatt sématerápia is alkalmazásra került, de elsősorban a NICE jóváhagyott kognitív-viselkedésterápiás modelleket követtük a kezelés során. A mért változók között szerepelt a depresszió, észlelet stressz, szerhasználat, önkárosító és antiszociális viselkedés, trauma és PTSD tünetek, interperszonális nehézségek ésa tanulás és munkába állás statisztikai adatai. A kognitív viselkedésterápia kereteit rugalmasan kellett a klienspopuláció igényeihez és problémáihoz alakítani. A kontrollcsoporthoz képest a terápiában részesülők általános pszichopatológiája, depressziója és poszttraumás stressz tünetei szignifikánsan javultak és szignifikánsan kevesebb interperszonális problémáról számoltak be. A felépülési arány 75%-os volt.