>

VIKOTE

Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület (VIKOTE) támogatja a kognitív tudományok kutatását, oktatását és mind szélesebb körű elterjesztését.

Linkblog

Friss topikok

VIKOTE Kongresszus 2015 - A szégyellt test

2015.06.05. 09:02 :: VIKOTE

Vizin Gabriella, Strényer Zsuzsanna, Unoka Zsolt
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest

Bevezetés: A szomatikus orvosi gyakorlatban igen nagy számban jelennek meg olyan páciensek, akik testükkel kapcsolatos tünetektől szenvednek, azonban panaszaik hátterében valójában pszichológiai faktorok állnak. Ilyen kórkép a szomatizációs zavar és a test-dysmorphiás zavar (BDD). Miután ezek a páciensek a „testük mögé bújnak”, testükkel foglakoznak és az orvosokkal szemben ugyanilyen megrendelést támasztanak, így ritkán diagnosztizált mentális zavarokról van szó. Ezek a páciensek nem vagy hosszú idő elteltével kerülnek csak megfelelő pszichiátriai, pszichológiai vagy pszichoterápiás ellátásba.

Célkitűzés: Előadásunkban a mentális zavarok és krónikus szégyen kapcsolatára vonatkozó kutatásunk egy szeletét, két olyan vizsgálatot és annak eredményeit szeretnénk bemutatni, melyek a szomatizációs zavar, a BDD és a szégyen, valamint egyéb pszichológiai faktorok (harag, alexitímia) kapcsolatának felderítésére vonatkoznak. Ezek a kutatási eredmények hiánypótlóak abban az értelemben, hogy a két ritkán diagnosztizált kórkép lelki természetét, a háttérben meghúzódó pszichológiai faktorokat nagyon ritkán vagy egyáltalán nem vizsgálták korábban.

Résztvevők:  A szomatizációs zavarra vonatkozó kutatásunkban összesen 80 fő vett részt, 40 fő pszichoterápiás osztályon kezelt pszichiátriai beteg, 20 fő belgyógyászati osztályon kezelt szomatikus beteg és 20 fő egészséges kontroll személy. BDD vizsgálatunkban 72 fő vett részt, 52 fő pszichoterápiás osztályon kezelt pszichiátriai beteg és 20 fő egészséges kontroll személy.

Módszerek: Kérdőíves vizsgálatot végeztünk. A krónikus szégyent (ESS), a megszégyenítő helyzetekre adott lehetséges reakciókat (COSS, SPD) vizsgáltuk, valamint felmértük a harag mértékét (STAXI), valamint az alexitimiát (TAS). A klinikai minta diagnosztizálásában a MINI és a SCID Strukturált Diagnosztikai Interjút alkalmaztuk, a pszichopatológiai tünetek szűrése Derogatis-féle tünetlistával (SCL-90) történt. Emellett felvettük a Young féle séma kérdőívet. Statisztikai elemzés céljából Varianciaanalízist és post hoc tesztet végeztünk.

Eredményeink: Mind a szomatizációs zavarral, mind a BDD-vel küzdő személyek körében kifejezettebb volt a krónikus szégyen mértéke a többi vizsgált csoporthoz képest. Harag tekintetében BDD esetén találtunk szignifikáns különbségeket, azonban szomatizációs zavar tekintetében nem mutatkoztak különbségek a vizsgált csoportok között. A szomatizációs zavarral küzdő páciensek alexitimia tekintetében szignifikánsan eltérnek más vizsgált csoportoktól. Hipotézisünk szerint a szomatizáló betegeknél magasabb a másokra irányultság mértéke. A séma kérdőív kóros másokra irányultság sématartományában a 4 csoport között szignifikáns különbség mutatkozott (p<0,001).

Következtetések: Kutatásunk eredményei a szomatizációs zavar és a BDD pszichológiai természetének pontosabb megismerését, valamint a krónikus szégyen szerepét emelik ki ezekben a kórképekben. A krónikus szégyen kezelésére kidolgozott specifikus CBT alapú pszichoterápiás eljárások sokban hozzájárulhatnak ezen mentális zavarok kezeléséhez.

Szólj hozzá!

Címkék: absztrakt pszichoterápia pszichiátria pszichológia viselkedésterápia kognitív terápia vikote cbt vizin gabriella

A bejegyzés trackback címe:

https://vikote.blog.hu/api/trackback/id/tr177519636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.