Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület

VIKOTE

VIKOTE Kongresszus 2015 - A kognitív viselkedésterápia sztoikus gyökerei

2015. június 05. - VIKOTE

Hendrik Nikoletta

A hellenizmus és az antik Róma legjelentősebb filozófiai irányzata, a sztoicizmus számos ponton inspirálta a kognitív viselkedésterápia (CBT) kidolgozását. Az előadásban a célom a CBT meghatározó sztoikus gyökereinek bemutatása először az általános közös jellemzők, majd Seneca, Marcus Aurelius és Epiktétosz lélekterápiája révén.


(1) Pierre Hadot hangsúlyozza, hogy az antik filozófia célja mindig gyakorlati, tehát nem általános elméleti tételek megfogalmazása vagy elsajátítása, hanem az alapelvek szerint vezetett élet. Az egyedi esetek állnak középpontban, ahogy a terápiában is. Donald Robertson kimutat további hasonlóságokat, amelyből kitűnik, hogy a CBT szellemi forrását a sztoán belül elsősorban a kései sztoikus gondolatok jelentik. (a) A terapeuta szerepe hasonlatos a filozófus szerepéhez. A filozófus mint orvos gyakran visszatérő hasonlat a sztoában. (b) A filozófia formái a kései sztoában megfelelnek az egyéni naplóírás, a pszichoterápia és a csoportos ülés terápiás modelljének. (c) A rendszeresség szerepe kiemelkedő mind a terápia, mind a filozófiai képzés tekintetében. Szókratész elvét, miszerint napi gyakorlás szükséges, híven követi az összes sztoikus gondolkodó. (d) A kései sztoa különbséget tesz pozitív és negatív érzelmek között, ahogy a CBT is teszi.


(2) Az általános jellemzőkön túl a konkrét módszer tekintetében is számos hasonlóság figyelhető meg a sztoicizmus és a CBT között. (a) Ellis és MacLaren ABC-modell követi Seneca esemény-hiedelem-érzelmi következmény lépésekből álló elméletét. (b) A negatív kogníció Beck és Ellis szerint három dimenzióban jelentkezik, amely modell megtalálható Marcus Aureliusnál is. (c) A sztoikusok közül Epiktétosz gyakorolta a legnagyobb hatást a CBT kidolgozására. Epiktétosz veszi a legkomolyabban azt a tételt, miszerint a gondolkodás meghatározza az érzelmeket, ezért egy új cselekvési modellt dolgoz ki, amelyet Steiger Kornél azonosított. Az epiktétoszi cselekvési modell lehetőséget biztosít arra, hogy pusztán a gondolkodás megváltoztatása révén más érzelmi reakció szülessen, amely impulzív helyett átgondolt cselekvéshez, illetve hosszú távon magatartás-változáshoz vezet.

A bejegyzés trackback címe:

https://vikote.blog.hu/api/trackback/id/tr707519584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.