Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület

VIKOTE

Kliens-központú Foglalkozás Terápia

2012. június 27. - VIKOTE

Kliens-központú Foglalkozás Terápia,
Terápiás Kapcsolat és a Bizonyítékon Alapuló Gyakorlat használata

Linda Tickle-Degnen: Client-Centered Practice, Therapeutic Relationship, and the Use of Research Evidence Based Practice
American Journal of Occupational Therapy (July/August 2002, Volume 56, Number 4. pages  470-474) 
Az összefoglalót készítette: Csontos Ágnes

A szerző, jelen cikkében a foglalkozás terápia területén hasznosítható, bizonyítékon alapuló  személy központú megközelítési módokat mutatja be. Igaz már korábban bebizonyosodott, hogy a kliens köpontú és bizonyítékon alapuló terápiás gyakorlatok kiegészítik egymást, és fontos szerepet játszanak a klinikai döntéshozatalban, eddig ebben a formában még senki nem használta  ezt a két módszer egyszerre a foglalkozás terápiás gyakorlatában.

Ahhoz, hogy személy központú foglalkozás terápiáról beszélhessünk, a terápia folyamán meg kell jelennie egy sepcifikus terapeuta-kliens kapcsolatnak, amit mint terápiás szövetséget határozhatunk meg. Ez a terápiás szövetség nagyon hasonló a pszichoterápiás keretek között használt fogalomhoz.

A terápiás szövetség két általános kapcsolati kötődést foglal magába:
Az első, Rogers szerint az elfogadás szintje, amikor  szoros kapcsolat alakul ki az egyének között, minek feltétele a hitelesség, tisztelet és megértés kölcsönös megléte.

A második a munka szövetség, ami akkor alakulhat ki ha az egyének együtt tudnak dolgozni egy közös cél kitűzésében, és ennek megvalósításában, ami a közös felelősség érzetét nyújtja, amikor  a terapeuta és a kliens olyan feladatokon dolgozik együtt, melyek  a közös célok éléréséhez vezető út részei.

Ezen cikk azt a kérdést próbálja megválaszolni, hogyan használhatóak a kutatások által bizonyítottan működő módszerek a terápiás kapcsolatban, úgy hogy az hozzájáruljon az elfogadás és a munkaszövetség kialakulásához és fenntartásához?

Mivel a kommunikáció elsődleges szerepet játszik a terapeuta és kliens közti kapcsolat kialakulásában, ezért a szerző szerint a bizonyítékon alapuló módszerek használatát a kommunikácó különböző funkciói támasztják alá, melyek egy hatásos terápiás kapcsolat folyamán előtérbe kerülnek és a terápia előrehaladtával változnak.

 A kommunikációs funkciók és a kapcsolat fejlődés modelje
Law (1998) a kliens központú foglalkozás terápiás gyakorlat kutatásában bizonyította, hogy a terapeuta és a kliens közti kölcsönös tisztelet és együttműködési hajlandóság nagy fokban befolyásolja a rehabilitációs folyamat kimenetelét és a célok elérését. További kutatási eredmények következetesen bizonyítják, hogy az első néhány terápiás foglalkozás alkalmával kialakult kapcsolat minőségéből következtetni lehet a terápia végkimenetelére. Általánosan elfogadott az a tény, hogy a kölcsönös elfogadás kiépítése nélkülözhetelen előfeltétele a munka szövetség kialakulásának és fenntartásának.

A terápiás kapcsolatot vizsgáló kutatási és elméleti szakirodalom arra enged következtetni, hogy a különböző kommunikációs funkciók jelzik és alátámasztják a terápiás kötődést,  alakulásának három egymást részben fedő szakaszában:

  • Az elfogadás megvalósítása
  • A munka szövetség kialakítása
  • A munkaszövetség fentartása amíg a klien el nem éri a kitűzött célokat

 A fenti három szakasz további alszakaszokra bonthatók:

  • Első szakasz: Az elfogadás megvalósítása
    • Információgyűjtés
      A kliens-központú foglalkozás terápia az információgyűjtés azon mószereire fókuszál ami a kliens igényeit és céljait veszi figyelembe. A terapeuta az információgyűjtés szakaszában bemelhet példákat más, hasoló helyzetű kliensek életéből, miáltal a kliens reagálhat hogy valójában mennyire hasonló vagy különböző a saját helyzete. A terapeuta egy ilyen beszélgetésen keresztül demonstrálhatja, hogy megérti a kliens egyéni igényeit, ugyanakkor felismeri, hogy a mások életéből és tapasztalataiból merítkezve a kliens új fényben láthatja a saát igényeit és problémáit.
      Az elfogadás folyamata két irányú, ezért mind a terapeutának mind a kliensnek fontos az információ gyűjtés. A kliensnek tudnia kell a terapeutáról, hogy szakértelmével valamint barátságos, elfogadó személyiségével támogatja a klienst a terápia folyamán, továbbá tisztázni kell a foglalkozás terápia fogalmát és a foglalkozás terápiában való részvétel várható kimenetelét.
    • Együttműködési szándék
      A terápia kezdetén a terapeuta azzal mutathatja együtműködési szándékát, ha kedvezően és tiszteletteljesen reagál a kliens kéréseire, igényeire, tudására és képességeire.
      Például, a terapeuta és a kliens közösen kitűzhetnek egy időpontot amit informácógyűjtésre és döntéshozatalra használnak. A terápiás kapcsolat korai szakaszában a terapeutának és a kliensnek egyetértésre kell jutniuk abban, hogy nem két különböző egyén akarat érvényesítéséről szól a terápia, hanem egy partneri kapcsolatról ami elősegíti a meggondolt döntéshozatalt a terápia folyamán.
    • A beavatkozás mértékének szabályozása
      A terapeuta és a kliens kommunikációjában, és a kommunikáció során felmerülő reakciókban megjelennek a nem tudatos, köztvetett közlési módok, amikre oda kell figyelni, és tudatossá kell tenni, megbeszélvén jelentésüket.  A kliens nem tudatos verbális és metakommunikációs visszajelzései segíthetnek a terapeutának a beszélgetés irányításában. Azáltal, hogy a terapeuta felméri a kliens által preferált érzékszervi kódokat, a kliens szükségletét az esetleges pontosításokra vagy  konkretizálásara, hatékonyabban segítheti a klienst a bizonyítékon alapuló terápiás módszerek használatának megértésében, valamint a tudatos és informált   döntéshozatalban ami befolyásolhatja a kliens életminőségét.
  • Második szakasz: A munka szövetség kialakítása
    Az első találkozásokat követően az egyének kezdenek kialakítani egy közös hátteret, és megélik az együttműködés érzését, illetve a kialakuló terápiás kapcsolat továbbépítésének hajlandóságát.
    Mindkét fél a feladatokra és célokra koncentrál, miáltal az elfogadás érzése tovább mélyül.
    • A terápia feladatai
      A terapeutának és a kliensnek közösen kell döntést hozni azon terápiás módszerek kiválasztásában, melyek a leghatékonyabban segítik hozzá a klienst céljainak elérésében.
      Együtt, vagy akár külön is kereshetnek kuatási bizonyítékokkal alátámasztott hatásos foglalkozás terápiás gyakorlatokat, majd megbeszélhetik ezen gyakorlatok hatásosságának és használatának  előnyeit és hátrányait.  A terápiában használt gyakorlatok kiválasztásakor és alkalmazásakor figyelembe kell a kliens korát, nemét és diagnózisát, és igazodni kell a terápia helyszínéhez (pl. kórház, a kliens otthona vagy rehabilitációs központ).  A terapeuta és a kliens az előre megbeszélt megbeszélt időpontban megvitathatják a különböző opciókat és közösen készíthetnek egy terápiás tervet, amely mindkét fél számára elfogadható.
    • Sikerek és kudarcok feldolgozása
      A bizonyíték alapú gyakorlat magában foglalja a terápia hatékonyságának szisztematikus mérését és dokumentációját. A terapeuta és a kliens közösen kidolgozhatnak egy dokumentációs tervet, ami a kliens számára tisztán mutatja, hogy a terápiás gyakorlat mennyire jól működik, és mennyire hatékony a kliens céljainak eléréséhez. A legjobb, ha a kliens vezeti dokumentációs tervet, ami magában foglalhatja a kliens mentális egészségének és terápiával való elégedettségének mérését, továbbá a terápia során megjelenő csalódás és frusztráció mérését.
    • A munka szövetség kultúrájának kialakítása
      Ahogy a kliens és a terapeuta egyre előrébb haladnak a lözösen kitűzött célok elérése felé, elkezd kialakulni egy munka kapcsolat kultúra. Ez a kapcsolati kultúra meghatározza, hogy mi is várható ebben a specifikus terápiás kapcsolatban a jövőbeli kommunikációs folyamatokat, feladatokat és a változások kezelését illetően.
  • Harmadik szakasz: A munkaszövetség fenntartása
    A kemény munkával járó terápia csak akkor kezdődhet el, miután kialakult egy jól működő terápiás kapcsolat. A terápiás kapcsolat stabilitásában előfordulhatnak ingadozások, hiszen előfordul, hogy a kliens mérges, vagy csalódott lesz, esetleg úgy érzi a terapeuta félreérti. Kutatások bizonyítják, hogy a negatív érzelmeket sokkal hatásosabban és szabadabban tudja kifejezni a kliens ha egy viszonylag stabil terápiás kapcsolatban van. A terápia ezen szakaszában felmerülő kihívások és nehézségek növelik a kommunikációs ‘hibák’ esélyeit, melyek veszélyeztethetik a terápiás kapcsolat, és a kommunikációs készségek fejlődését.
    Ebben a szakaszban a kommunikációs funkciók magukban foglalják a kapcsolatban fellépő ingadozások szabályozását információcserén, az érzelmek tudatosításán és a folyamathoz való alkalmazkodáson keresztül.
    • Az információcsere szabályozása
      Ebben a szakaszban fontos, hogy a terapeuta és a kliens kijelöljenek időpontokat amikor szabadon foglalkozhatnak az információcserével. Továbbá ebben a szakaszban a terapeutának különös figyelmet kell szentelnie az érzékenységre és a visszajelzésekre, ami segít a terapeutának felismerni ha új célokra vagy módzserváltozásra van szükség.
    • Érzelmek szabályozása
      A terapeutának és a kliensnek közösen kell megoldaniuk a felmerülő problémákat, melyek veszélyeztethetik a terápiás kapcsolatot.  A figyelem helyreállítása, a humor, helyén való bocsánatkérés, és a harag vagy vádaskodás hiteles kezelése hatékony módszereknek bizonyultak az ilyen párbeszédbeli “hibák helyreállításához”.
    • Alkalmazkodási folyamatok szabályozása
      Az adaptációs folyamatok magukban foglalják azokat a folyamatokat, melyek a személet vagy viselkedés megváltoztatásához vezetnek, annak érdekében, hogy a kliens elérje a kitűzött célokat. A kliens és a terapeuta folyamatosan át kell hogy értékelje a helyzetet a célok elérésével kapcsolatban. A kliens javulását érdemes tematikusan dokumentálni, ez mind a terapeutának, mind a kliensnek segíthet felismerni ha új módszerekre, megközelítésre van szükség.

Következtetés
A kliens-központú foglalkozás terápia szerves része a folyamatos kommunikáció, ami magában foglalja az információ cserét. Ez az információ hozzásegíti a terapeutát és a klienst hogy közösen  határozzák meg a terápiás módszereket és célokat, kezeljék a terápiás kapcsolatban felmerülő ingadozásokat, és elősegítse a terapeuta és kliens alkalmazkodását. Valamint az elfogadás és munkaszövetség kialakításához és fenntartásához a terapeuta és a kliens közösen meríthet a kutatási bizonyítékok ötlettárából.

A bejegyzés trackback címe:

https://vikote.blog.hu/api/trackback/id/tr414615187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.