>

VIKOTE

Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület (VIKOTE) támogatja a kognitív tudományok kutatását, oktatását és mind szélesebb körű elterjesztését.

Linkblog

Friss topikok

Tükör által homályosan - Borderline személyiségzavarban megszégyenítő a belsővé tett másik - absztrakt

2017.04.06. 13:55 :: VIKOTE

Unoka Zsolt, Vizin Gabriella
SE PPK, ELTE

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ  

Bevezetés: A borderline személyiségzavar (BPD)tüneteit úgy is konceptualizálhatjuk, mint a krónikus szégyen fájdalmasérzésének kifejeződéseit, vagy a kínzó szégyennel való megküzdési módokat.
Aszociális rangsor elmélete szerint, akik a rangsorban feljebb vannak, felsőbbrendűnek tartják magukat, könnyebben reagálnak dühvel a
megszégyenítésre, mint azok akik a rangsorban lejjebb vannak / alsóbbrendűnek tartják magukat, minta megszégyenítő és ők inkább szorongással reagálnak. A krónikus szégyenérzetének a hátterében a megszégyenítő környezeten kívül az állandóan aktivált,internalizált megszégyenítő másik is állhat. A korai maladaptív sémák (KMS)feltételezett kialakulásában fontos szerepet játszik az alapvető szükségletekspontán kifejeződésére adott elutasító, büntető reakció a fontos személyekrészéről. A spontán szükséglet-kifejezésre adott elutasító válasz megszégyenítőhatással bír. A korai maladaptív sémák aktivációja nagyon sok esetben szégyentaktiválhat. Korábbi kutatások szerint a BPD-ben szenvedő személyekre fokozottanjellemző a szégyenre való hajlam és a korai maladaptív sémák magas értéke.
Hipotézisek: Az alábbi hipotéziseket vizsgáltuk: BPD-benszenvedő személyekre fokozottan jellemzőek lesznek a krónikus szégyen alskáláiés  a korai maladaptív sémák. A koraimaladaptív sémák és a szégyen között specifikus kapcsolatok lesznek: afeljogosítottság séma tartomány nem lesz kapcsolatban a szégyenérzéssel és a megszégyenítésre adott reakciók közül a dühvel lesz
kapcsolatban, viszont aszorongással nem. A többi séma szoros kapcsolatot mutat a szégyen dimenziókkalés a megszégyenítésre adott szorongó reakcióval. A szégyen és a BPD tünetekközött szoros összefüggést fogunk találni.
Módszerek: Hatvanhat BPD-ben szenvedő, 24személyiségzavarban nem szenvedő páciens és 80 egészséges személy töltötte ki a Young Rövid Korai
Maladaptív Séma Kérdőívet, Szégyen Élmény Kérdőívet(karakterológiai, testi, viselkedéses szégyen al-skálák), a Megszégyenítésre Adott Reakció Kérdőívet
Eredmények: BPD csoport magasabb értéket ért el KMSa szégyen és a megszégyenítésre adott szorongásos és dühös reakciók terén, minta másik beteg csoport és az egészséges személyek. BPD mintán belül a Feljogosítottság séma nem állt szignifikáns kapcsolatban a szégyennel és a szorongásosreakcióval, viszonyt szignifikáns összefüggést találtunk a megszégyenítésreadott dühös reakcióval.  A több KMS szignifikáns kapcsolatban állt a szégyennel. A BPD tünetek közül csak azidentitás zavar állt szignifikáns összefüggésben mindhárom szégyen al-skálával. A viharos kapcsolatok a testi szégyennel vannak kapcsolatban.
Diszkusszió: BPD személyiségzavarra jellemzőek akorai maladaptív sémák és a szégyen. A szégyen mértékét és a szégyenre adottreakció jellegét meghatározza, hogy a személyre jellemző korai maladaptívsémák, hol helyezik el őt a szociális rangsorban. A borderline személyiségzavarközponti tünete az identitászavar áll a legszorosabb kapcsolatban a szégyennel.Kutatásunk klinikai jelentősége az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy aBPD-ben szenvedő személyek milyen könnyen megszégyenülnek és hogy szorongó,vagy dühös reakcióik hátterében megszégyenülés érzés állhat, ígyszégyen-specifikus intervenciók használata kiemelkedően fontos a BPD zavarkezelésében.
Általánosabb következtetés, hogy a KMS-ek szoros kapcsolatbanállnak a szégyennel, így akiknél magas sémákat találunk a szégyen kezelése elengedhetetlenül fontosnak tűnik.    

Szólj hozzá!

Címkék: absztrakt pszichoterápia pszichiátria kongresszus pszichológia viselkedésterápia kognitív terápia sématerápia vikote

IMAGERY RESCRIPTING: A TRANSDIAGNOSTIC TECHNIQUE TO ADDRESS PROBLEMS RELATED TO TRAUMATIC AND OTHER NEGATIVE EXPERIENCES - workshop

2017.03.30. 22:22 :: VIKOTE

Arnoud Arntz
University of Amsterdam, the Netherlands

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ 

In Imagery Rescripting the meaning of the memory representation of a traumatic (or otherwise negative) event is changed by having the patient imagine as lively as possible a different outcome that meets the needs of the patient better. Imagery Rescripting is a powerful technique with empirical evidence for its effectiveness across disorders. It can be integrated in various forms of psychotherapy, or used as a complete treatment. Imagery Rescripting can be applied to memories of events that really happened in the past, but also to imagined events (like in nightmares, or feared future catastrophes). Although it is often applied when patients report intrusions (esp. of a visual kind), the technique can also successfully applied to change the meaning of experiences that contributed to dysfunctional schemas. Although its name suggests that the original memory representation is erased, research indicates that this is not the case. Rather, it seems the meaning of the memory (and not the memory of facts) that is changed.

The workshop will focus on the generic use of Imagery Rescripting, so that participants can use the technique in a variety of clinical problems, including PTSD, social phobia, chronic depression, and personality disorders. The basic protocol will be introduced, with both the therapist changing the script, and the patient from an observer perspective changing the script. Methods to increase the impact on the original memory representation, especially when it comes to (traumatic) childhood experiences will be discussed. Other issues that will be treated include when to start the rescripting, that full reliving of trauma memories is unnecessary, and dealing with problems like dissociation.

The workshop will be active, that is participants will practice techniques in pairs while support is provided; and there will be an interactive part where participants can raise questions and bring in specific cases.

Szólj hozzá!

MINDFULNESS TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA A SÉMATERÁPIÁBAN - ESETBEMUTATÁS - absztrakt

2017.03.30. 22:18 :: VIKOTE

Farkas Mária
Kapcsolat Ambulancia

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ 

Előadásomban egy fiatal orvosnő esetén keresztül azt járom körül, hogy a mindfulness technikák és a sématerápiás intervenciók kombinálása hogyan segítheti a sématerápiás folyamatot.

Munkámban főként Michiel van Vreswijk és munkatársai 2014-es megjelenésű Mindfulness and SchemaTherapy- A Practical Guide című művére támaszkodtam. Ők a tudatos jelenlét gyakorlásának elsődleges jelentőségét a figyelem akaratlagos irányításában, az érzelmi állapotok (így a sémaaktiváció és a sémamódok) biztonságos megismerésében és elfogadásában, összességében az érzelmi és viselkedésreguláció fejlődésben ragadják meg.

Az orvosnő esetében a három legerősebb séma az Önfeláldozás, az Elismerés hajszolás és a Könyörtelen mércék voltak.

Panaszai a sémaaktivációk kapcsán megjelenő káros megküzdési módokkal voltak kapcsolatosak: számára megoldhatatlannak tűnő feszültség esetén Dühös Védelmező Módban próbált eltávolodni a feszítő érzéseitől. Konfliktus helyzetben behódolással, saját szükségletei, érdekei teljes feladásával reagált (Behódoló/Önalávető mód). Terápiába jelentkezésekor élete sok fontos területén -párkapcsolat, munkahelyi kapcsolatok és teljesítmény, önállóság-jelentős zavarokról számolt be.

Bár a sématerápia fogalomrendszerét, saját problémái konceptualizálását könnyen megértette, mégis alapvető nehézségbe ütköztünk a terápia elején, mivel paciensem szinte egyáltalán nem volt kapcsolatban saját érzelmi állapotaival, az érzelmek nem, csak az azok következtében megjelenő -gyakran kóros- viselkedéses reakcióktudatosodtak benne.

Az alapvető mindfulness gyakorlatok rendszeres gyakorlása segítségével kapcsolatba tudott kerülni saját érzelmeivel nyugodt, békés, Egészséges Felnőtt állapotában, de sémaaktiválódást követően is képessé vált a lezajlott heves érzelmi folyamat tudatos szemlélésére, megértésére, saját -korábban elhanyagolt-szükségletei mibenlétére.

Az előadás során részletesen bemutatom a terápia során alkalmazott sématerápiás és mindfulness technikákat és a lezajlott folyamatot.

Terápiánk eredménye a fiatal orvosnő érzelemszabályozásának és autonómiájának fejlődése-mely folyamatokat jól segítették a sématerápiás technikákés a tudatos jelenlét gyakorlatok. 

Szólj hozzá!

Címkék: absztrakt pszichoterápia pszichiátria kongresszus pszichológia mindfulness viselkedésterápia vikote

IMAGERY RESCRIPTING: A METHOD TO PROCESS MEMORIES OF TRAUMATIC AND OTHER NEGATIVE EXPERIENCES - absztrakt

2017.03.30. 22:14 :: VIKOTE

Arnoud Arntz
University of Amsterdam, the Netherlands

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ

Imagery Rescripting (ImRs) is an experiential method to process memories of traumatic events and other negative experiences that lie at the root of patients’ problems. In Imagery Rescripting patients imagine the original experience but alter the sequence of events so that their needs are better met. With very complex cases and early trauma’s, the focus is on memories from childhood and it is usually the therapist leading the Rescripting and the therapist who intervenes in fantasy to stop abuse, bring safety, and correct misconceptions about the experience, whilst the patient imagines being the child. In adult trauma/negative experiences, it is usually the patient who leads the rescripting.ImRs has found a wide range of applications, from PTSD, chronic depression and treatment-resistant anxiety and eating disorders to personality disorders. Moreover, it is the standard treatment of nightmares in the US. With patients suffering from visual intrusions the application is quite straightforward as the intrusions, or the memories that they are based on, can be directly addressed in Imagery Rescripting. However with other problems, like a negative self-view or distrust in others, first memories of experiences that underlie such basic schemas need to be found. Usually the use of an ‘affect bridge’ between a recently experience of activation of the schema and a spontaneously early memory helps, and applications of this in a wide range of clinical problems have been found to be effective.  Imagery Rescripting has a number of attractive elements, including its broad and flexible range of application, its focus on changing the meaning of the experience, and the fact that it is not necessary to relive the whole trauma in all its details (which increases acceptability and usefulness for very severe cases). In this keynote the clinical effectiveness of ImRs will be discussed, as well as laboratory studies into basic mechanisms that underlie ImRs, indicating that ImRs indeed works thru meaning change.

Szólj hozzá!

AZ EMDR TERÁPIA FOLYAMATA KÖZELRŐL - VIDEÓRÓL BEMUTATOTT ESETRÉSZLETEKKEL - workshop

2017.03.27. 10:57 :: VIKOTE

Steinberg Johanna
Egyensúly Pszichoterápiás Rendelő

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ

Az EMDR terápia (Eye Movement Desensitization and Reprocessing)olyan pszichoterápiás eljárás, amelyettraumatikus élmények következtében kialakult pszichés zavarok kezelésére dolgoztak ki. Hatékonyságát számos kutatás igazolta;többek között az APA (American Psychiatric Association) és a WHO is (World Health Organization) a PTSD egyik leghatékonyabb kezelési módjának tekinti és első helyen ajánlja.

A EMDR-t eleinteleginkább a poszttraumás stressz zavar kezelésére alkalmazták, időközben azonban számos olyan kórkép kezelésében is hatékonynak bizonyult, melyeknek kialakulásában az ún. patogén emlékek szerepet játszanak. Így sikerrel alkalmazható többek között bizonyos depresszív zavarok, szorongásos kórképek (pl. pánik, fóbiák), krónikus gyászés más alkalmazkodási zavarok, krónikus fájdalom szindróma, krónikus fáradtság szindróma, szerfüggőségek, személyiségzavarok vagy gyermekek magatartászavarainak kezelésében is.

Az EMDR eljárás azon a megfigyelésen alapul, hogy a pszichés megterhelés érzése feltűnően gyorsan csökken, amikor a személy a megterhelést okozó eseményre gondolvaszakkádikus szemmozgásokat végez. Shapiro ezt a jelenséget vizsgálva dolgozta ki módszerét, melynek standardizált kezelési folyamata nyolc szakaszból áll (1. anamnézis, 2. előkészítés, 3. felmérés és értékelés, 4. feldolgozás, 5. installáció, 6. testérzések ellenőrzése, 7. lezárás, 8. újraértékelés).

Egy általánosabb elméleti bevezető után ezeket a szakaszokat ismertetem részletesebben vetített esetrészletekkel illusztrálva. A workshop második felében egy teljes EMDR ülést is bemutatok ugyancsak videón.

„Egy tipikus 90 perces EMDR ülés során a terapeuta gyors változásokat figyelhet meg a páciensnél. Azok a terapeuták, akik eddig pszichodinamikus megközelítéssel dolgoztak, a kezelés során olyan jelenségekre lehetnek figyelmesek, mint pl. a szabad asszociáció, a katarzis, a lereagálás, vagy a szimbolizáció, esetleg az eredeti családra vonatkozó tartalmak felbukkanása. Viselkedésterapeuták valószínűleg tanulási láncolatokra, generalizációra, kondicionált válaszokra, társításraés sok más viselkedéspszichológiai jelenségre figyelnek majd fel. Kognitív terapeutáknak pedig bizonyára a kognitív struktúrák és meggyőződések progresszív változása fog feltűnni… Az AIP modell (az EMDR működési elvét magyarázó „adaptív információfeldolgozási modell”) olyan egységesítő elméleti keretet kínál, ...amely a patológiás jelenségeket diszfunkcionálisan tárolt információnak tekinti, amely a feldolgozási rendszer hosszabb idejű aktivációjának segítségével adekvát módon asszimilálható”.

Shapiro, F. (1998).EMDR -Grundlagen und Praxis. Handbuch zur Behandlung traumatisierter Menschen. München:Junfermann Verlag, 85-86.    

Szólj hozzá!

Címkék: pszichoterápia kongresszus workshop viselkedésterápia kognitív terápia vikote emdr

„TÜZES, SAJGÓ SEB VAGYOK…” – ALACSONY KÜSZÖBŰ KOGNITÍV-VISELKEDÉSTERÁPIA A SEBÉSZETI GYAKORLATBAN - absztrakt

2017.03.27. 10:54 :: VIKOTE

Uram Dóra1, Perczel-Forintos Dóra1, Harsányi László2
1-    Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia Tanszék
2-    Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ

Áttörést jelent a szomatikus betegek számára, hogy most már számukra is elérhetővé vált  a klinikai pszichológiai ellátás, így például  a pszichoterápia. A sebészeten olyan specifikus betegpopulációról van szó, akik életet fenyegető vagy krónikus szomatikus alapbetegségük révén kerülnek hospitalizációra és tervezetten vagy akutan operációra. Számos, emocionálisan megterhelő, kiszámíthatatlan helyzettel néznek szembe, a fluktuáló intenzitású és krónikussá váló distressz, a reménytelenség, tehetetlenség érzései jelentkeznek. Vizsgálatok szerint a páciensek kb. 47%-nál áll fenn pszichiátria zavar (depresszió vagy szorongásos zavar); 32%-nál alkalmazkodási zavar. Számos bizonyíték alátámasztja, hogy az akut posztoperatív fájdalom súlyosbítja a depressziós tüneteket, ez pedig alacsonyabb fájdalom-toleranciához vezet, ami növeli a komplikációk esélyét és rontja a kimenetet, ha nem kezelik.

Az alacsony küszöbű kognitív-viselkedésterápiás intervenciók célja a diagnózis, a kezelések, és a beavatkozások érzelmi terhének csökkentése, valamint az új kihívásokra adott konstruktív reakciók kidolgozása, a reziliencia elősegítése. A CBT technikák s adaptálása specifikusan történik: a betegség jellegétől, lefolyásától, a beteg premorbid személyiségétől és a beavatkozás időzítésétől (pre- peri-, és posztoperatív fázis) függően.

A preoperatív időszak („prehabilitáció”) kiemelt feladata a pszichodiagnosztika, mely elősegíti a premorbid személyiség és megküzdési stratégiák, valamint a pszichés dekompenzálódás irányába mutató sérülékenység felmérését. Fontos szerep jut a pszichoedukációnak, mely révén lehetővé válik a beteg szubjektív értelmezéseinek, esetleges kognitív disztorzióinak feltárása és korrekciója. Mindezek együttesen segítik a megfelelő adherencia kialakulását. A gyakran változó fizikai állapot, bizonytalanság, kiszolgáltatottság és tehetetlenség érzéseivel való megküzdésben kulcs szerepe van a maladaptív kogníciók és diszfunkcionális helyzetértelmezés feltárásának, átkeretezésének.

Posztoperatívan a kogníciók nehéz hozzáférhetősége miatt előtérbe kerülnek a vezetett imaginációs technikák, illetve az esetlegesen hanyatló szomatikus állapot okán a viselkedésterápiás technikákra tevődik a hangsúly – mint a figyelmi fókuszváltás, fokozatos aktivitás felépítés és aktivitásmonitorozás, tudatos tervezés. Ezek együttes célja a figyelem irányításán alapuló tünet-kontroll, valamint az énhatékonyság erősítése.

Az előadásban a sebészeti kezelés mellett adjuvánsan alkalmazott kognitív-viselkedésterápiás eszköztárat és terápiás folyamatot esetismertetéssel szemléltetve mutatjuk be.

Szólj hozzá!

Címkék: pszichoterápia kongresszus viselkedésterápia kognitív terápia vikote

A KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATA HAJLÉKTALAN FIATALOK KÖRÉBEN - absztrakt

2017.03.27. 10:54 :: VIKOTE

Antigonos Sochos (PhD)1, Bálint Andrea2, Susan Smith1
1 University of Bedfordshire, Department of Psychology
2 Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia Tanszék

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ 

A 2 éves Open Minds kutatási project kifejezetten hajléktalan fiatalok számára tette elérhetővé a mentálhigiénés szolgáltatásokat Lutonban, hogy a Nemzeti Egészségügy várólistáit kikerülve a hostelekben lakó fiatalok hamarabb és könnyebben jussanak segítséghez. A kliensek a város 5 fő hajléktalanokat elszállásoló szervezetén keresztül érkeztek, az adatok feldolgozását a Bedfordshire Egyetem Pszichológia Tanszéke végezte. A vizsgálatban résztvevők a terápia előtt, befejezéskor és 3 hónappal később töltöttek ki kérdőíveket. Az észlelt változásokról a terapeuta és a kliensekkel személyes kapcsolatban levő szociális munkások is kérdőíves formában számoltak be.Összesen 57 személy köteleződött el a projectben, majd 25 fejezte be sikeresen a Kognitív Viselkedésterápiát a terápiás terv szerint. Az esetek komplexitása miatt sématerápia is alkalmazásra került, de elsősorban a NICE jóváhagyott kognitív-viselkedésterápiás modelleket követtük a kezelés során. A mért változók között szerepelt a depresszió, észlelet stressz, szerhasználat, önkárosító és antiszociális viselkedés, trauma és PTSD tünetek, interperszonális nehézségek ésa tanulás és munkába állás statisztikai adatai. A kognitív viselkedésterápia kereteit rugalmasan kellett a klienspopuláció igényeihez és problémáihoz alakítani. A kontrollcsoporthoz képest a terápiában részesülők általános pszichopatológiája, depressziója és poszttraumás stressz tünetei szignifikánsan javultak és szignifikánsan kevesebb interperszonális problémáról számoltak be. A felépülési arány 75%-os volt.    

Szólj hozzá!

Címkék: pszichoterápia kongresszus viselkedésterápia kognitív terápia vikote

AZ ADDIKCIÓS ZAVAROK MOTIVÁCIÓS HÁTTERE: KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI KÖVETKEZMÉNYEK - absztrakt

2017.03.27. 10:54 :: VIKOTE

Demetrovics Zsolt
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ

A motivációs dimenziók szerepét elsőként a serdülőkori alkoholhasználat vonatkozásában hangsúlyozták a kutatók, rámutatva, hogy ezen dimenziók több, mint 50%-ban felelősek az alkoholhasználat magyarázatáért. A kutatások később kiterjedtek más életkori csoportok és más szerhasználati formák, illetve addikciós jelenségek vizsgálatára is, feltárva azokat a motivációs dimenziókat, amelyek meghatározóak az egyes viselkedések alakulásában. Jelen előadás ezen motivációs dimenziók szerepét elsősorban a problémafeltárás és a terápiás lehetőségel szemszögéből mutatja.

Szólj hozzá!

Címkék: pszichoterápia kongresszus addikció viselkedésterápia kognitív terápia vikote

NEM-TUDATOS TANULÁSI FOLYAMATOK ÉS INTUÍCIÓ - absztrakt

2017.03.27. 10:54 :: VIKOTE

Németh Dezső
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ

Az előadás bemutatja a nem-tudatos tanulási és intuitív döntési folyamatok pszichológiai és idegtudományi hátterét. Továbbá megvizsgálja azt a kérdést, hogy hogyan tudjuk átírni automatikus és szokásjellegű viselkedéseinket és azt is, hogy ezeket a folyamatokat, hogyan tudjuk hatékonyabbá tenni. Az előadás tárgyalja az empirikus eredmények pszichoterápiás relevanciáját. 

Szólj hozzá!

Címkék: absztrakt pszichoterápia kongresszus viselkedésterápia kognitív terápia

AZ IFIGHTDEPRESSION© ONLINE ÖNSEGÍTŐ ESZKÖZ HASZNÁLATA MAGYARORSZÁGON - absztrakt

2017.03.27. 10:54 :: VIKOTE

Varga Anna, Tóth Mónika Ditta, Purebl György
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ

Bevezetés: Az enyhe és közepes depresszió kezelésében az internet-alapú kognitív viselkedésterápia olyan kiegészítő beavatkozás, amely az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást hatékonyan csökkentheti, és a páciensek önsegítési lehetőségeit is bővíti. Az iFightDepressionÓ eszközt és a hozzá tartozó, depresszióról szóló információs weboldalt az Európai Depresszióellenes Szövetség (EAAD) közreműködésével 9 különböző nyelven – köztük magyarul - egységes struktúrával és tartalommal a téma nemzetközileg elismert szakembereinek részvételével hozták létre. Magyar nyelvre a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet munkatársai fordították és adaptálták, és 2014 óta ingyenesen elérhető segítséget nyújt a pácienseknek a depresszió enyhébb formáival való megküzdésben.

Cél: A háziorvosok és a pszichiátriai ellátórendszer szakembereinek képzése az iFightDepressionÓ eszköz használatáról folyamatosan zajlik, akik saját pácienseik körében a már meglévő kezelés kiegészítéseként ajánlhatják a programot. Az előadás a magyar önsegítő eszközhöz tartozó, bárki számára elérhető, depresszióról szóló információs honlap elégedettségi kérdőívének eredményeit foglalja össze. 

Módszer: A szerzők a weboldal magyar felhasználóinak jellemzőit leíró statisztikai módszerekkel mutatják be.

Eredmények: Az iFightDepressionÓ weboldal látogatói közül az elégedettségi kérdőívet 2014 és 2017 között 106 fő töltötte ki. A kitöltők 31%-a férfi, 69%-a nő, és 61%-uk információért, míg 39%-uk segítségért kereste fel az oldalt.  Életkorban a válaszadók 36%-a 61 év feletti, 26%-a 50-60 év közötti, 11%-a 41-50 éves, 12%-a 31-40 év közötti, 14%-a pedig 30 év alatti. A válaszadók 61%-a találta a weboldalt érthetőnek, 58%-a értékesnek, 53%-a érdekesnek és 58%-a hasznosnak.

Következtetések: Az internet-alapú önsegítő eszköz ígéretes ingyenes kiegészítő beavatkozás, amely jelentős segítséget nyújthat azoknak az enyhe vagy közepes depresszióban szenvedőknek, akik számára a pszichoterápia távolsági vagy anyagi okok miatt nem elérhető. A depresszió súlyosbodásának és a szuicid magatartás megelőzésében is jelentős segítséget nyújthat. Az iFightDepressionÓ önsegítő program a depresszió enyhébb formáinak kezelésében a hazai háziorvosi és pszichiátriai ellátórendszerek egy alternatív terápiás kiegészítő eszköze lehet. 

Szólj hozzá!

Címkék: pszichoterápia kongresszus viselkedésterápia kognitív terápia vikote ifigtdepression

NEM MINDEN IGAZ, AMI ESZÜNKBE JUT – TUDATOS JELENLÉT ALAPÚ KOGNITÍV TERÁPIA - workshop

2017.03.27. 10:53 :: VIKOTE

Perczel-Forintos Dóra
Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.
Bővebb információ

A délelőtt elhangzó „tudatos jelenlét alapú kognitív terápia” előadás után a műhely során lehetőség nyílik saját élményű gyakorlatok formájában kipróbálnia módszert. A kognitív terápiás eszköztár új, ám ősi bölcsességeken alapuló módszere a jelen valóságára fókuszál, növeli a mentális folyamatokkal kapcsolatos tudatosságot, a gondolatok kíváncsi megfigyelését és elfogadását javasolja. Az eddig megszokott aktív intervencióktól eltérően a passzivitásra, türelemre, ítéletmentességre helyezi a hangsúlyt, amelyet Linehan a valóság radikális elfogadásának nevez.  Ezeknek a készségeknek a gyakorlása hozzásegítheti a résztvevőket ahhoz, hogy felismerjék a hasonlóságokat és különbségeket a korábban ismert ún. „lassító” technikákkal (relaxáció, jóga).    

Szólj hozzá!

Címkék: pszichoterápia workshop mindfulness viselkedésterápia kognitív terápia

TUDATOS JELENLÉT (MINDFULNESS) ALAPÚ KOGNITÍV TERÁPIA - absztrakt

2017.03.27. 10:29 :: VIKOTE

Perczel-Forintos Dóra
Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék  

VIKOTE Kongresszus - 2017.04.21-22.

Bővebb információ

A tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (mindfulness based cognitivet herapy: MBCT) a kognitív terápiák harmadik hullámának rendkívül érdekes, meglepően hatékony új területe. A „tudatos jelenlét” olyan speciális figyelmi állapotot, tudati beállítódást jelent, amely a jelenre fókuszál, növeli a mentális folyamatokkal kapcsolatos tudatosságot, a gondolatok kíváncsi megfigyelését és elfogadását javasolja. A standard kognitív terápiától eltérően nem akarja megváltoztatni az emocionális distresszt kiváltó negatív gondolatokat, hanem az azoktól való távolságtartásra bátorítja az egyént. Fő üzenete az, hogy a személyiség több és gazdagabb, mint gondolatainak összessége. A depresszióban, szorongásos állapotokban megjelenő negatív gondolatok pusztán tudattartalmak, amelyek lehet, hogy igazak, de lehet, hogy nem: azonban semmiképpen sem azonosak a személlyel. A jelenben való létezés és pl. a kényszergondolatoktól való távolságtartás nagyon hatékony a stresszel kapcsolatos betegségek megelőzésében. A tudatos jelenlét meditáció és stressz csökkentés hatékonyságát számos vizsgálat alátámasztja: jó eredménnyel használták a krónikus fájdalom és krónikus stressz kezelésében. Ma már egyértelműen bizonyított, hogy a tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (MBCT) ugyanolyan hatékony a súlyos rekurrens depresszióban a visszaesések megelőzésében, mint a farmakoterápia és ezért a NICE irányelvek is az MBCT-t jelölik meg választandó kezelési módszerként a rekurrens depresszióban. Az MBCT népszerűségét az adja, hogy nemcsak a mentális betegségekben, hanem a mindennapi élet nehézségeivel való megküzdésben is alkalmazható, mert az elvárások helyett elfogadás, ezáltal feszültségcsökkenés, pozitívabb önkép alakul ki. Az MBCT alkalmazása ma már olyan egymástól távolálló területekre is kiterjed, mint az elhízás, az önértékelési zavarok vagy a figyelemzavar területe s erre az előadásban is kitérünk.

Szólj hozzá!

Címkék: pszichoterápia pszichiátria kongresszus pszichológia mindfulness viselkedésterápia kognitív terápia vikote perczel Forintos Dóra

A specifikus fóbia felnőttkori kezelése

2017.01.25. 03:08 :: VIKOTE

Az alábbi szakirodalmi feldolgozás témája a specifikus fóbia felnőttkori kezelése és Yujuan Choy, Abby Fyer, valamint Josh Lipsitz 2007-es áttekintő tanulmányán alapul, mely a Clinical Psychology Review-ban jelent meg.  

A specifikus fóbia egy tárgytól vagy helyzettől való irracionális félelem, melyet az érintett személy bármi áron elkerül vagy hatalmas stresszel él át. Az elkerülés zavart okozhat a munkában, szabadidős tevékenységekben és hatást gyakorolhat az életminőségre. Jelentős egészségügyi következménye is lehet az elkerülő viselkedésnek (pl. fogászati fóbia, vér -injekció - sérülés fóbia, hányástól való félelem esetén). A DSM-IV-ben a specifikus fóbia alábbi altípusait különböztetik meg: állatokkal kapcsolatos, természeti környezettel kapcsolatos, szituációhoz kötött, vértől - injekciótól - sérüléstől való félelem, és egyéb típus.

A viselkedésterápia bevezetése óta a specifikus fóbiák kezelése sikertörténetnek számít, de mégis felmerülnek az alábbi kérdések: mennyire hatékonyak a kezelések és mennyire tartósak a kezelés hatásai. A szóban forgó áttekintő tanulmány célja azon kontrollált vizsgálatok értékelése, melyek középpontjában a specifikus fóbia kezelésének akut és hosszú távú hatékonysága áll.

Különböző kezelési módszerek jönnek szóba: viselkedésterápia (szisztematikus deszenzitizálás, imagináció során alkalmazott expozíció, in vivo expozíció, interoceptív expozíció, izomfeszítés alkalmazása vér - injekció - sérülés fóbia esetén, virtuális realitás terápia), kognitív terápia, más pszichológiai kezelések (szupportív pszichoterápia, hipnoterápia, pszichoanalízis, pszichodinamikus pszichoterápia, szemmozgás deszenzitizálás és újrafeldolgozás) és gyógyszeres kezelés.

A szakirodalom áttekintéséhez a szerzők a PsychInfo-ban, a Medline-on és a bizonyítékokon alapuló orvoslás különböző fórumain (Cochrane DSR, ACP Journal Club, DARE, CCTR) végeztek kulcsszavas keresést. A szerzők az 1960 és 2005 dec. 23 közötti időszakban megjelent - specifikus fóbia kezelésével kapcsolatos – tanulmányokat tekintették át.

Az akut kezelésekkel kapcsolatos tanulmányok akkor kerültek be a szakirodalmi áttekintésbe, ha megfeleltek az alábbi kritériumoknak: angol nyelven íródtak; a kontrollált vizsgálatok során legalább két kezelési formát hasonlítottak össze; a vizsgálat kezdetekor legalább 10 személy volt egy kezelési csoportban; specifikus fóbiával kapcsolatos irracionális félelmek jelenléte felnőtteknél. Az után-követéses tanulmányok a fentieken túl meg kellett feleljenek a legalább hat hónapig tartó után-követés kritériumának is.

A legtöbb vizsgálatban az eredmények mérése a Behavioral approach test (BAT) segítségével történt. Három területen lehet vele objektív méréseket végezni: elkerülési szint, szubjektív szorongási szint, fiziológiai válaszok. A vizsgálatok során, önbeszámoláson alapuló kérdőíveket is gyakran használtak, mivel ezek kiegészítik a BAT eredményeit a mindennapi élet minőségével kapcsolatos további információkkal. Fontos kiemelni azt is, hogy a statisztikailag szignifikáns eredmények nem tükröznek feltétlenül klinikailag szignifikáns javulást.

Az áttekintő tanulmány következtetései közül elsősorban kiemelném, hogy az in vivo expozíció a specifikus fóbia legtöbb típusánál eredményesnek bizonyult.

A viselkedésterápiával kapcsolatos után-követéses tanulmányok legtöbb esetben ígéretesnek mutatják ezt a kezelési formát. Az után-követéses tanulmányok a különböző kezelések kapcsán magas visszaesési tendenciát jeleznek, e tekintetben további vizsgálatokra van szükség.

Az akut kezelés során a különböző módszerek nem egyformán hatékonyak az egymással való összehasonlítás során és a specifikus fóbia altípusai tekintetében.

A virtuális realitás során alkalmazott expozíció magasság fóbia és repülési fóbia tekintetében az in vivo expozícióhoz hasonló eredményeket mutat. Mivel a virtuális realitás terápia egy újabb terápiás formának számít, további kontrollált vizsgálatokra van szükség a specifikus fóbia többi formáinál.

Az interoceptív expozíció hatékonynak bizonyult klausztrofóbia esetében; az izom feszítés alkalmazása, pedig a vér fóbia esetében.

A kognitív terápia főleg a klausztrofóbia esetében bizonyult hatékonynak, a klausztrofóbia kezelése tekintetében az in vivo deszenzitizálás alternatívája lehet. A fogászati fóbia esetében is ígéretesnek bizonyult; azonban a fóbia többi típusánál az in vivo expozíció hatékonyabb.

A szisztematikus deszenzitizálás a szubjektív szorongás szintjének csökkentésében eredményes, az elkerülő viselkedés tekintetében kevésbé.

Az egyéb pszichológiai kezelések kapcsán kijelenthető, hogy a pszichoanalízis, a pszichodinamikus pszichoterápia és az EMDR esetében nem állnak rendelkezésre kontrollált vizsgálatok, valamint az imagináció során alkalmazott expozíció, a szupportív pszichoterápia és a hipnoterápia esetében is kevés kontrollált vizsgálat történt. A kevés rendelkezésre álló adatból kiemelhetjük, hogy a szupportív pszichoterápiának lehet némi szerepe a specifikus fóbiák kezelése során, és hogy a hipnoterápia hatékonysága a fogászati fóbia kezelésében megkérdőjelezhető.

A gyógyszeres terápia nem különösen hatékony; kivétel a D-cycloserine, ami kiegészítő terápiaként ígéretes.

Irodalom:
Choy, Y., Fyer, A.J., & Lipsitz, J.D. (2007).
Treatment of specific phobia in adults.
Clinical Psychology Review, 27, 266-286.

Az összefoglalót készítette: Szakács Imre Zsolt

Szólj hozzá!

Címkék: pszichoterápia fóbia viselkedésterápia vikote

Társas készségfejlesztő tréning autizmus spektrum zavarral élő fiatalok számára: utánkövetés

2017.01.25. 03:08 :: VIKOTE

Tiffany L. Otero, Rochelle B. Schatz, Anna C. Merrill, Scott Bellini: Social Skills Training for Youth with Autism Spectrum Disorders: A Follow-Up

In: Child Adolesc Psychiatric Clin N Am 24 (2015) 99–115 http://dx.doi.org/10.1016/j.chc.2014.09.002

Bevezetés

A szerzők a bevezetőben bemutatják az autizmus aktuális előfordulási adatait (1:68 gyermek, 1:42 fiú, 1:189 lány), melynek alapján elmondható korábban nem látott gyakorisággal, terheléssel állnak szemben az érintettekkel foglalkozó tanárok, terapeuták, pszichológusok és orvosok.

Az autizmus definíciója

Amióta Leo Kanner 1943-ban leírta, számos alkalommal változott az autizmus definíciója, de közös jellemzőként továbbra is (DSM-5-ben is) megmaradt a társas kommunikáció zavara, mint kritérium. Ez a következőket tartalmazza:

  1. Társas érzelmi kölcsönösség zavara
  2. A társas interakciókhoz használt nonverbális kommunikációs viselkedés zavara
  3. Társas kapcsolatok kialakításának, fenntartásának és megértésének zavara

A társas kapcsolatok zavar számos formában megjelenhet, mint pl. korlátozott szemkontaktus használat, mások iránti csökkent kötődés, fokozott egyedüllét iránti igény, tudatelmélet zavara, csökkent társas kölcsönösség, szociokulturális szabályok és interakciókkal való együttműködés zavara.

Asperger-szindróma

A DSM-IV. az Asperger-szindrómát az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus csoportjába sorolta. Az Asperger-szindrómásokra jellemző a társas készségek zavara, speiális érdeklődési területek vagy a repetitív vagy sztereotíp viselkedések. Ugyanakkor nyelvi fejlődési zavar nem jellemző rájuk, és átlagos, vagy átlag feletti IQ-val rendelkeznek.

A DSM-5-ben már nem szerepel Asperger-szindróma, kizárólag autizmus spektrum zavar, különböző súlyossági fokkal. Ráadásul külön diagnózisként megjelent a társas kommunikáció zavar.

Mindkét csoportban érintett társas kommunikációs készségek fejlesztése elengedhetetlen a megfelelő társas, érzelmi és kognitív funkcionális kimenetelhez.

Társas készségek hiánya ASD-ben

Vitatott, hogy az alap zavar ASD-ben a társas készségek hiánya-e, mindenesetre a leginkább debilizáló az érintettek számára ennek a készségnek a hiánya. Azokat a fiatalok, akikre a társas készségek nagyfokú hiánya jellemző, még akkor is nehezen fogadják el, ha intelligenciájuk az átlagostól a kiemelkedően tehetséges sávba esik, a társadalom sokkal megértőbb általában azokkal, akik nyilvánvaló fogyatékossággal élnek. Ennek eredményeként a fenti gyerekek gyakran célpontjai iskolai piszkálódásoknak, kirekesztésnek, mely később fokozza a társas izolációt és borzasztóan rontja érzelmi és kognitív jóllétüket is. Tantam megállapítása szerint: „Szomorú, hogy a fogyatéskosság ’enyhe foka’ teszi az érzelmi és társas következményt olyan súlyossá Asperger-szindrómában”.  Kamaszkorban a társas készségek zavara számos negatív következménnyel járhat, beleértve a rossz tanulmányi teljesítményt, szociális szorongást, alacsony önértékelést és depressziót.

Szerencsére egyre több kutatás foglalkozik a témával. Gyermek specifikus megközelítések a következők: a. Általános intézményi beavatkozás, a táras problémamegoldással kapcsolatos tudás növelésére (pl. táras történetek), b. Társas válaszok nagy dózisú megerősítése, c. társas készségfejlesztő tréning, d. Felnőtt által mediált kérdezés és megerősítés, e. különböző általános elősegítési technikák (pl. önmonitorozás). Az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a társas készségek fejlesztésére és az ezzel kapcsolatos információk terjesztésére. Az elmúlt évtizedben számos megfigyelésekkel alátámasztott gyermek specifikus társas készségfejlesztési technika esett át szisztematikus ellenőrzésen. Ennek alapján csoportosították, rangsorolták a tudományos bizonyítékokon alapuló technikákat.

A társas készségfejlesztő tréningre (TKT) vonatkozó adatok áttekintése

A TKT eljárások azon személyek társas viselkedésének facilitálására törekednek, aki hiányos társas készségekkel rendelkeznek. Csoportok vagy egyének számára dolgoznak ki utasításokat, annak érdekében, hogy ASD-vel élő résztvevők megfelelően tudjanak kortársaikkal, felnőttekkel vagy más személyekkel kapcsolatba lépni. A legtöbb társas készség fejlesztő alkalom magában foglalja az alapfogalmak tisztázását, szerepjátékok gyakorlását, és a résztvevők tanulását segítő visszajelzéseket. Ezzel segítve a kommunikáció, szerepek elsajátítását és gyakorlását.

A társas készségfejlesztő csoportok általában kiscsoportok, 5-8 fős létszámmal, tanárral vagy felnőtt segítővel. A TKT csoportokban különféle technikákat használnak számos táras interakció tanítására, beleértve az érzelemszabályozást, alapvető társalgási készségeket, nonverbális kommunikációs készségeket, szemkontaktus felvételét, kezdeményezését és társas interakcióban való részvétel gyakorlását. A hosszantartó beavatkozástól a terápiához való hűséggel párosítva mind csoport, mind egyéni terápia esetén jó eredmény várható.

TKT stratégiák

Az irodalom áttekintésével nyolc stratégia került azonosításra: kognitív-viselkedéterápiás beavatkozás, modellezés, naturalista beavatkozás, sarkalatos válsz tréning, önfejlesztés, szociális történetek, technológiával-támogatott tanácsadás, video-modellezés.

Kognitív-viselkedésterápia (CBT)

A CBT egy olyan terápiás módszer, ami a poztív és negatív gondolatok feldolgozására fókuszálva törekszik a viselkedés megváltozatására. Elsősorban olyanok számra hasznos, akik szoronganak, nehezen kontrollálják a haragjukat, vagy agresszív viselkedésüket. Megtanulják azonosítani érzéseiket, és az azokhoz kapcsolódó gondolataikat, ezt követően megtanulják ezeket kifejezni elfogadhatóbb módokon. Az irodalomban szereplő adatok alapján általános iskolától középiskoláig hatékony. Bár a CBT meglévő készségeket céloz meg, csökkent szociális készségekkel rendelkező ASD fiatalok számára is hasznos. Társas problémamegoldás szintén eleme lehet CBT-nek, a résztvevőknek társas szituációt kell értékelniük, hogy megfelelő cselekvési tervet dolgozzanak ki annak megoldására. Néhány kutató úgy véli, hogy a szociális funkció zavara az emelkedett szociális szorongás elkerülésének következtében jön létre. Így a szociális szorongással kapcsolatos gondolatok és érzések kifejezésére való képesség kialakításával egy szociálisan elfogadhatóbb formában jelenhet meg ez a funkciózavar. Általában csoportos formában alkalmazzák a CBT-t, egyéb társas készségfejlesztő stratégiákkal kombinálva.  […]

Néhány CBT elemet, mint pl. érzések és önértékelés azonosítása, mind hagyományos, mind szülőcsoportokban alkalmaznak. A hagyományos csoportok időtartama általában 50-180 óra, míg a szülőcsoportoké nem több mint 18-30 óra volt. Minnél hosszabb és intenzívebb volt a beavatkozás, annál jobb kimenetel várható.

Cotugno 4 társas készségfejlesztő csoportot alakított ki, a csoportterápia, a CBT és készséghasználati techinika kombinációját alkalmazta kísérleti keretek között. A résztvevők heti rendszerességgel találkoztak, facilitátor vezetésével egy órára, harminc héten át. Minden alkalom strukturált volt, és célzott tevékenységre irányult. Például a csoport szakaszban a résztvevők csoportkohézióra fókuszló tevékenységek közül választhettak, majd ezt egy megbeszélés követte, ahol az elsajátított készségeket és megoldott problémákat beszélték meg. Pre- és posttest alapján mind a tanárok, mind a szülők értékelése alapján javulást értek el a szorongáskezelés, a közös figyelem és rugalmasság/átmenetek terén. 

Egyéb vizsgálatok alapján elmondható, hogy CBT csoportban alkalmazva effektíven javítja a végrehajtó funkcikat, arcfelismrést, problémamegoldást, tudatelméletet, nonverbális jelek olvasásának képességét és pontosabban leírását annak, hogy reagáljanak egy társas szituációban.

Az összefoglalót készítette: Farkas Kinga

Szólj hozzá!

A generalizált szorongás szindróma pszichológiai kezelése

2017.01.25. 03:07 :: VIKOTE

Az alábbi szakirodalmi feldolgozás témája a generalizált szorongás szindróma pszichológiai kezelése. Pim Cuijpers, Marit Sijbrandij, Sander Koole, Marcus Huibers, Matthias Berking, valamint Gerhard Andersson 2014-es áttekintő tanulmányán alapul, mely a Clinical Psychology Review-ban jelent meg.

A generalizált szorongás szindróma (GAD) gyakori, krónikus és igen költséges mentális működési zavar. (Tyler & Baldwin, 2006). Általános jellemzői közé tartozik az állandó aggódás, szorongás a mindennapokért, és mindezek mellett szomatikus és pszichés panaszok is fellelhetők, mint például az állandó fáradtság, alvás zavar, ingerlékenység, koncentráló képesség csökkenése. Tekintettel, hogy a betegek nagy része akár 6-12 éven átérintettek, ezért a GAD krónikus zavarnak minősül.

1980 óta, mikor a GAD bevezetésre került a DSM rendszerbe, számtalan randomizált vizsgálat, valamint meta-analízis készült, melyek a generalizált szorongás szindróma gyógyszeres kezelésének hatásaival foglalkoztak (Baldwin & Polkinghorn, 2005), habár, már akkor is a pszichológiai kezeléseket mind a klinikusok, mind a páciensek előnyben részesítették a gyógyszeres terápiával szemben.

A fent említett szerzők több módszert is alkalmaztak a megfelelő tanulmányok kiválasztásához. Első sorban szisztematikus kereséseket végeztek a nagy adatbázisokban: PubMed, PsycInfo, Embase, Cochrane Central register of Controlled Trials. Ezen keresőkben olyan kulcsszavakat használtak melyek köthetőek a generalizált szorongáshoz. Mivel nem akartak kihagyni egy lehetséges tanulmányt sem, ezért nem szűkítették le a keresést azon vizsgálatokra, ahol csak a pszichoterápia hatását követték. A szisztematikus keresés 2565 absztraktot dobott fel. A vizsgált tanulmányokban 2132 páciens vett részt (1375 pszichoterápiás, 607 kontroll csoportos, 103 gyógyszeres terápiás, 47 kombinált terápiás.). A bevont tanulmányok minősége változó volt. A vizsgálatba bevont tanulmányok érvényességét a Cochrane Coolaboration által kifejlesztett érékelési eszközök alapján állapították meg.

Az összes felhasznált tanulmányban a kognitív viselkedésterápia (CBT) és más fajta terápiák hatékonyságát hasonlították össze.  Nem vontak be olyan tanulmányokat, ahol két nem kognitív viselkedés terápiás kezelés eredményeit vetették össze.

Szóval, jelen meta-analízis különféle pszichológiai kezelések GAD-ra kifejtett hatását vizsgálja. Számos olyan tanulmányt vizsgáltak, ami a pszichológiai kezelések - elsősorban a CBT - hatását tanulmányozza a GAD esetében, első sorban felnőtteknél.

Természetesen vannak különbségek a GAD kezelése során alkalmazott CBT technikák és módszereket illetően is. Például sok kezelési protokoll magába foglalja a relaxációt, míg mások az alvásproblémák kezelését.

Fellelhető néhány bizonyíték arra vonatkozólag, hogy hosszú távon a CBT sokkal hatékonyabb, mint a relaxáció alkalmazása, rövidtávon viszont egyformán hatékonyak. Ez fontos, mint tudományos, mint klinikai szempontból. Habár ezen eredmények kevés tanulmányon, az eddigi tapasztalatok egyértelműen arra utalnak, hogy a CBT elsőként választandó módszer a relaxációval szemben, a GAD kezelésében. Vannak bizonyítékok arra is, hogy a CBT tartósabb hatású, mint a relaxáció, de további tanulmányokra van szükség, mielőtt hosszú távú következeteseket vonnánk le.

Egy másik előnye az aktuális tanulmánynak, hogy vizsgálta az Internet alapú kezelési formákat és a személyes kapcsolaton alapuló terápiákat egyaránt. Habár a tanulmányok száma az előbbi kezelési módszerre vonatkoztatva csekély, ígéretesnek bizonyul.

Nem igazolódott az a tény, hogy a pszichoterápia kevésbé hatékony az idősebbeknél, mint a fiataloknál, ahogy ezt korábban állították.

Egy másik előnye ennek a meta-analízisnek, hogy összehasonlította a különböző típusú pszichoterápiákat és a gyógyszeres kezelési formákat. Sajnos az alacsony esetszám miatt nem lehet biztonsággal eldönteni, hogy egyes kezelések alátámasztottan hatékonyabbak másoknál. Az eredmények azt sugallják, hogy a pszichoterápia legalább annyira hatékony, mint a gyógyszeres kezelés, bár az összehasonlító vizsgálatok száma csekély, ahhoz hogy végleges következtetéseket levonjunk.

Feltűnő megállapítás a jelenlegi tanulmányban a GAD kezelések hatása a depresszióra. Ez a hatás nagyon hasonlít a depresszió pszichológiai kezelésének hatásához. Ez bizonyítja, hogy a depressziót gyakran GAD előzi meg. Tehát lehetséges, hogy ha a GAD tüneteit csökkentjük a kezelés során, akkor ez a depresszió tüneteinek a csökkenéséhez is vezethet.

A jelen tanulmány egyik célja, hogy rámutasson a hasonló meta-analízisek korlátaira. Számos ilyen korlát van, például az alacsony tanulmány szám, ezen belül kevés olyan vizsgálat van, mely a különböző nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelések hatásaival foglalkozik A tanulmányok alacsony minősége, az utánkövetéses vizsgálatok gyakori hiánya szintén egy gyenge pontnak minősül. A kezelések eredményességét gyakran hasonlították a kontroll csoportban elért eredményekhez, valamint összehasonlítás született más típusú kezelésekkel is, de kevés információ van a kezelések menetére vonatkozólag. Sok esetben kérdéses, hogy az adott speciális összetevő valóban befolyásolja a terápia eredményességét vagy sem.

Ezen tanulmány korlátai ellenére biztonsággal állíthatjuk hogy, a pszichoterápia - első sorban  a kognitív viselkedésterápia - hatékony a GAD kezelésében felnőtteknél, ezért számos pszichológus javasolja a pszichoterápiát, mint elsőként választandó módszert a GAD kezelésében. A jelen meta-analízis eredményei tehát összhangban vannak a pszichoterápia klinikailag is tapasztalt hatásaival a felnőttek GAD kezelését illetően.

Irodalom:
Pim Cuijpers, Marit Sijbrandij, Sander Koole,
Marcus Huibers, Matthias Berking, Gerhard Andersson,
Psychological treatment of generalized anxiety disorder
Clinical Psychology Review,

Az összefoglalót készítette: Szakács Imre Zsolt

 

Szólj hozzá!

Címkék: pszichoterápia szorongás pszichiátria pszichológia viselkedésterápia kognitív terápia vikote

Mindfulness-alapú kognitív terápia hatékonysága és költséghatékonysága fenntartó antidepresszív kezeléssel összehasonlítva a depressziós relapszus vagy a depresszió kiújulásának megelőzésében: randomizált kontrollált vizsgálat

2017.01.25. 02:49 :: VIKOTE

Effectiveness and cost-effectiveness of mindfulness-based cognitive therapy compared with maintenance antidepressant treatment in the prevention of depressive relapse or recurrence (PREVENT): a randomised controlled trial

Willem Kuyken, Rachel Hayes, Barbara Barrett, Richard Byng, Tim Dalgleish, David Kessler, Glyn Lewis, Edward Watkins, Claire Brejcha, Jessica Cardy, Aaron Causley, Suzanne Cowderoy, Alison Evans, Felix Gradinger, Surinder Kaur, Paul Lanham, Nicola Morant, Jonathan Richards, Pooja Shah, Harry Sutton, Rachael Vicary, Alice Weaver, Jenny Wilks, Matthew Williams, Rod S Taylor, Sarah Byford

Lancet, Vol 386 July 4, 2015

A depresszió lefolyását tekintve visszatérő, rekurrens mintázatot mutat, és megfelelő kezelés nélkül igen magas a relapszusok kockázata. Mivel a depresszió jelentős egészségteherrel jár, nagyon fontos a megfelelő beavatkozások alkalmazása a visszatérő epizódok elkerülésére azoknál, akik esetében a kockázat magas. Ebben fontos lehet a depressziós relapszus vagy kiújulás iránti fogékonyságban szerepet játszó faktorok enyhítése. Jelenleg a depresszió kezelésének fő vonal az antidepresszív farmakoterápia, melyet rekurrens depresszió esetében legalább két éven át szükséges folytatni. A terápia azonban csak a folyamatos szedés során hatásos, az adherencia azonban alacsony, emellett néhány beteg esetben a gyógyszeres kezelés kontraindikált. Számos páciens emellett jobban preferálja a pszichoszociális beavatkozásokat.

Mindfulness alapú kognitív terápia során a depressziós betegek olyan készségeket sajátítanak el, melyek segítségével hosszútávon is jól érezhetik magukat. Összesen 593 emberen végzet, hat randomizált kontrollál vizsgálat metaanalízise alapján a mindfulness alapú kognitív terápia placebóval vagy a szokásos ellátással összehasonlítva jelentősen csökkenti a depresszió relapszusának vagy kiújulásának kockázatát, a relatív kockázat csökkenése 34%. A vizsgálatok alapján a legnagyobb haszonnal a mindfulness alapú kognitív terápia a legnagyobb kockázatot hordozó betegek esetében jár. Továbbra sem egyértelmű azonban, hogy a mindfulness alapú kognitív terápia alternatívát jelenthet-e azon betegek számára, akik abba kívánják hagyni az antidepresszív kezelést. Jelen vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a mindfulness alapú kognitív terápia a kezelés abbahagyása mellett hatékonyabb volt-e, mint a fenntartó antidepresszív kezelés 24 hónap során a depresszió relapszusának vagy kiújulásának megelőzése, valamint a depressziómentes napok, a reziduális tünetek, a pszichiátriai és egyéb komorbiditás, az életminőség ,valamint a költséghatékonyság szempontjából 24 hónapos időszak során.

Az egyszeres vak, párhuzamos, randomizált kontrollált vizsgálatba három vagy több depressziós epizódon átesett, és terápiás dózisú fenntartó antidepresszív kezelésben részesülő betegeket vontak be háziorvosi praxisokban. A betegeket fenntartó antidepresszív kezelésre vagy mindfulness alapú kognitív terápiára osztották be. A beosztással a betegek tisztában voltak, azonban a vizsgálatokat végző orvosok nem. Az elsődleges végpont a relapszusig vagy kiújulásig eltelt idő volt. A vizsgálatban összesen 424 beteg vet részt.

A két vizsgált csoport között nem volt szignifikáns különbség a depressziós relapszusig vagy kiújulásig eltelt időben a 24 hónap során. A súlyos nem kívánatos események száma sem mutatott szignifikáns különbséget.

A vizsgálat alapján a mindfulness alapú kognitív terápia a fenntartó gyógyszeres antidepresszív kezeléssel egyforma hatékonyságot mutatott a depresszió relapszusának vagy kiújulásának megakadályozásában két éves követés során, és a kétféle kezelés egyforma hatékonyságúnak mutatkozott az életminőség, a reziduális tünetek és a depressziós napok száma szempontjából is. Ugyanakkor a vizsgálat alapján a mindfulness alapú kognitív terápia nem bizonyult költséghatékonyabbnak sem a relapszus és a kiújulás, sem pedig az életminőség tekintetében.

Három vagy több korábbi depressziós epizód esetében a relapszus- vagy kiújulási ráta 2 év alatt 80%, míg a fenntartó antidepresszívum kezelés ezt kétharmaddal csökkenti. A mindfulness alapú kognitív terápia az eredmények alapján a legnagyobb kockázatnak kitett csoport számára nyújtja a legkifejezettebb előnyt. A vizsgálat eredményei alapján a mindfulness alapú kognitív terápia folyamatos védelmet nyújt azon betegek számára, akik alternatívát keresnek a fenntartó antidepresszív kezeléssel szemben, és a mindfulness alapú kognitív terápia és a kognitív viselkedésterápia épp azoknak a betegnek biztosít többletelőnyt, akiknek erre a legnagyobb az igénye és a szüksége. Kisebb kockázatnak kitett betegek esetében azonban előnyösebb a pszichoedukáció vagy a gyógyszeres fenntartó terápia, mivel ezek kevesebb ráfordítást, elköteleződést és költséget igényelnek, így a mindfulness alapú kognitív terápia klinikai indikációja inkább a nagy kockázatú csoportra érvényes. 

Az összefoglalót készítette: Gonda Xénia

Szólj hozzá!

Címkék: depresszió pszichiátria pszichiátriai viselkedésterápia vikote pszichiterápia cbt kognitív terapeuta

Az ősi hawaii kultúra tanítása a nemi identitásról

2015.08.25. 09:27 :: VIKOTE

hawai.jpgA Kumu Hina című 2014-es dokumentumfilm bemutatja, hogy az ősi hawaii kultúrában a „mahu-k” (akik mind a férfi, mind a női nemi minőséget hordozzák) a társadalom megbecsült tagjai.

A hawaii szokások szerint a nemi identitás és a szexualitás kifejezése a kultúra és a művészet része.

A Kumu Hina című dokumentumfilm Hinaleimona Wong Kalu életútját mutatja be. A félénk, transzszexuális kamasz fiú sorsát követhetjük nyomon, aki tanárnő lesz (hawaii nyelven: kumu) egy Honoluluban működő magániskolában. Hina nemi identitása: mahu. Ez a meghatározás alapvetően különbözik a XXI. század nyugati világának nemi szerep meghatározásaitól, mert bár a mahu női ruhákat visel, nemi identitásként mindkét nem meghatározottságát magáénak vallja.

Tanárként is azt képviseli, mindenkinek joga és szabadsága, hogy önállóan határozza meg nemi identitását, és elvárja, hogy a többi ember ezt tiszteletben tartsa.

Hina szerint a jelenkori nyugati közgondolkodás nem tud mit kezdeni a „másneműek”nemi identitásával. A hawaii kultúrában a mahu-k a férfi-női bináris világ határán élnek. Ők e kultúra természetes, dinamikus részei.

Hina úgy gondolja, azok a gyerekek, akik megtapasztalják a feltétel nélküli elfogadást és tiszteletet, önbizalommal teli felnőttekké válnak, akik képesek kibontakoztatni egyéni lehetőségeiket

Hina azt vallja, hogy öröm olyan társadalomban élni, ahol azzá válhat, akivé akar, azt szeretheti, akit akar, és ezt továbbadhatja a tanítványainak.

Az A Place in the Middle (Egy hely középen) című film a Kumu Hina rövidített változata. Ez a film bemutatja Hina egyik tanítványának, Ho’onani-nak a történetét. Ő egy transzszexuális kislány, akinek az az álma, hogy ő vezethesse az iskolában a csak fiúkból álló hula-csoportot. (hula=hawaii tánc).

Hawaiiban Hina eltökéltségének köszönhetően 2013. novemberben elfogadták az azonos neműek házasságáról szóló törvényt.

A lenti: www.pbs.org linken látható anyag szerint mind a teljes dokumentumfilm, mind a rövidített változat alkalmas oktató anyagnak.

Források:

http://www.yesmagazine.org/issues/make-it-right/what-native-hawaiian-culture-can-teach-us-about-gender-identity

http://www.pbs.org/independentlens/kumu-hina/

Szólj hozzá!

Címkék: nemi identitás transzszexualitás

VIKOTE Kongresszus 2015 - A szégyellt test

2015.06.05. 09:02 :: VIKOTE

Vizin Gabriella,Strényer Zsuzsanna, Unoka Zsolt
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest

Bevezetés: A szomatikus orvosi gyakorlatban igen nagy számban jelennek meg olyan páciensek, akik testükkel kapcsolatos tünetektől szenvednek, azonban panaszaik hátterében valójában pszichológiai faktorok állnak. Ilyen kórkép a szomatizációs zavar és a test-dysmorphiás zavar (BDD). Miután ezek a páciensek a „testük mögé bújnak”, testükkel foglakoznak és az orvosokkal szemben ugyanilyen megrendelést támasztanak, így ritkán diagnosztizált mentális zavarokról van szó. Ezek a páciensek nem vagy hosszú idő elteltével kerülnek csak megfelelő pszichiátriai, pszichológiai vagy pszichoterápiás ellátásba.

Célkitűzés: Előadásunkban a mentális zavarok és krónikus szégyen kapcsolatára vonatkozó kutatásunk egy szeletét, két olyan vizsgálatot és annak eredményeit szeretnénk bemutatni, melyek a szomatizációs zavar, a BDD és a szégyen, valamint egyéb pszichológiai faktorok (harag, alexitímia) kapcsolatának felderítésére vonatkoznak. Ezek a kutatási eredmények hiánypótlóak abban az értelemben, hogy a két ritkán diagnosztizált kórkép lelki természetét, a háttérben meghúzódó pszichológiai faktorokat nagyon ritkán vagy egyáltalán nem vizsgálták korábban.

Résztvevők:  A szomatizációs zavarra vonatkozó kutatásunkban összesen 80 fő vett részt, 40 fő pszichoterápiás osztályon kezelt pszichiátriai beteg, 20 fő belgyógyászati osztályon kezelt szomatikus beteg és 20 fő egészséges kontroll személy. BDD vizsgálatunkban 72 fő vett részt, 52 fő pszichoterápiás osztályon kezelt pszichiátriai beteg és 20 fő egészséges kontroll személy.

Módszerek: Kérdőíves vizsgálatot végeztünk. A krónikus szégyent (ESS), a megszégyenítő helyzetekre adott lehetséges reakciókat (COSS, SPD) vizsgáltuk, valamint felmértük a harag mértékét (STAXI), valamint az alexitimiát (TAS). A klinikai minta diagnosztizálásában a MINI és a SCID Strukturált Diagnosztikai Interjút alkalmaztuk, a pszichopatológiai tünetek szűrése Derogatis-féle tünetlistával (SCL-90) történt. Emellett felvettük a Young féle séma kérdőívet. Statisztikai elemzés céljából Varianciaanalízist és post hoc tesztet végeztünk.

Eredményeink: Mind a szomatizációs zavarral, mind a BDD-vel küzdő személyek körében kifejezettebb volt a krónikus szégyen mértéke a többi vizsgált csoporthoz képest. Harag tekintetében BDD esetén találtunk szignifikáns különbségeket, azonban szomatizációs zavar tekintetében nem mutatkoztak különbségek a vizsgált csoportok között. A szomatizációs zavarral küzdő páciensek alexitimia tekintetében szignifikánsan eltérnek más vizsgált csoportoktól. Hipotézisünk szerint a szomatizáló betegeknél magasabb a másokra irányultság mértéke. A séma kérdőív kóros másokra irányultság sématartományában a 4 csoport között szignifikáns különbség mutatkozott (p<0,001).

Következtetések: Kutatásunk eredményei a szomatizációs zavar és a BDD pszichológiai természetének pontosabb megismerését, valamint a krónikus szégyen szerepét emelik ki ezekben a kórképekben. A krónikus szégyen kezelésére kidolgozott specifikus CBT alapú pszichoterápiás eljárások sokban hozzájárulhatnak ezen mentális zavarok kezeléséhez.

Szólj hozzá!

Címkék: absztrakt pszichoterápia pszichiátria pszichológia viselkedésterápia kognitív terápia vikote cbt vizin gabriella

VIKOTE Kongresszus 2015 - Az anorexia álarcában, Leromlott állapotú betegek differenciáldiagnosztikai és terápiás nehézségei, esetbemutatás

2015.06.05. 08:59 :: VIKOTE

Várnai Nikoletta, Kövesdi Andrea, Böhm Mónika, Gallai Mária
Semmelweis Egyetem I.sz. Gyerekgyógyászati Klinika, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály

Két igen leromlott állapotú, cachektizálódott nagylány érkezett klinikánkra, néhány hónap eltéréssel. Mindkettő anorexia gyanújával, aggasztó állapotban. Tekintettel arra, hogy panaszaik igen gyorsan progrediáltak, számos szomatikus vizsgálatot végeztünk mindkét esetben. A szomatikus és a pszichiáter orvosok szoros együttműködése révén, feszültségekkel terhelten született meg a végső diagnózis. Egyikük műtéti beavatkozást igényelt, másik betegünk diagnózisa már kritikus állapotban született meg. Egyik esetben pszichés, másikban szomatikus végső diagnózis született.

Kulcsszavak: disszociatív zavar, anorexia, arachnoidealis cysta, intracranialis nyomásfokozódás, Addison-kór, hyperpigmantatio, hyperkalaemia, kortizol, ACTH

Szólj hozzá!

Címkék: absztrakt pszichoterápia kongresszus pszichológia kognitív viselkedésterápia kognitív terápia cbt

VIKOTE Kongresszus 2015 - Érzelem és megismerés a kognitív modellekben és a betegségekben

2015.06.05. 08:56 :: VIKOTE

Pléh Csaba
Középeurópai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszéke
vispleh@ceu.edu

Nemegyszer esünk abba a hibába - s ettől nem mentes a klasszikus kognitív pszichológia  sem -, hogy az embert csupán intellektuális képességeinek rendszerében tekintjük, mint magányos száraz  megismerőt. Az utóbb nemzedék kognitív szemléletének egyik újdonsága viszont éppen abban áll, hogy az ember  megismerő, érző és  társas mivoltával kapcsolatos kérdésekre áttekintően kíván választ adni, az ember különlegességét megismerő, érzelmi és indítékbeli vonásainak egyidejű összességeként veszi szemügyre.

Ezt az összekapcsolást két kognitív pszichológiai példán mutatom be. Érzelem és megismerés áthallásnak klasszikus példája a perceptuális elhárítás kérdése.  Ezt a jelenséget az 1950-es-1960-as években számos vita kísérte, melyek visszatérő problémája a homunculus  modellek kikerülése volt. A modernebb kognitív elméletekben  azután a kifinomult  előfeszítési modellek bemutatják ezt az érzelmi interakciót,   ugyanakkor összefüggésbe is hozzák az érzelmek  neurobiológiai modelljeivel is, eközben számos betegcsoportot is érintve.  

Másik példám az érzelmek szerepe a magasabb emberi tervezési folyamatokban. Damasio szomatikus marker elméletén keresztül bemutatom, hogy a tervezés és önellenőrzés jellegzetes zavarai összekapcsolódnak a helyzetekre adott érzelmi reakciók szegényességével és következetlenségével. Az ezzel kapcsolatos neurológiai és funkcionális  patológiai esetek alátámasztják azt a felfogást, amely szerint a komplex érzelmi reagálás egyszerre a döntéseket ’hitelesítő’ és társas szempontból értékelő rendszere nem egyszerűen valamiféle  érzelmi hab a kognitív tortán, hanem a sajátosan emberi működésmód komplexitásának fontos keretrendszere. 

Szólj hozzá!

Címkék: absztrakt pszichoterápia pszichiátria kongresszus pszichológia pléh csaba kognitív terápia cbt

VIKOTE Kongresszus 2015 - Mindfulness alkalmazása a társadalomban, a klinikumban, ezen belül a daganatos megbetegedésben illetve krónikus fájdalmakban szenvedők kiegészítő terápiájaként

2015.06.05. 08:52 :: VIKOTE

Fazekas Gábor
Magyar Rákellenes Liga, MBSR oktató és „.b” (Mindfulness in Schools) tréner

A mindfulness („tudatos jelenlét”) olyan speciális tudatosság (awareness), melynek gyakorlása során a figyelem a jelenben zajló folyamatokra irányul, és ítélkezésmentes attitűd jellemzi. Ez a fajta figyelem növeli mind a testi, mind a mentális folyamatokkal kapcsolatos tudatosságot. A standard kognitív terápiától eltérően nem akarja megváltoztatni az emocionális distresszt kiváltó negatív gondolatokat, hanem azok felismerésére, tudatosítására, azokkal történő szembenézésre bátorít – azoktól való távolságtartás mellett. A módszer lényege, hogy miután elfogadtuk egy kellemetlen testi érzet, érzelem vagy gondolat jelenlétét, onnantól kezdve már könnyebb együtt lenni velük, és könnyebb elengedni is azokat.

Az utóbbi évtizedekben a mindfulness módszerek óriási népszerűségre tettek szert világszerte.

A Mindfulness Based Stress Reduction módszert kezdetekben különböző eredetű krónikus fájdalmakban szenvedő páciensek kezelésében alkalmazták. Az MBSR módszer eredményessége és népszerűsége folytán rengeteg különböző mindfulness módszert dolgoztak ki, és egyre szélesebb spektrumban alkalmazzák ezeket a klinikumon belül. Ezek közül az egyik legismertebb a Mindfulness Based Cognitive Therapy (MBCT), mely a depresszió kiújulásának megelőzésére szolgál. (De nemcsak a klinikumban, hanem a társadalom különböző területein (pl. oktatás, üzleti szféra, stb.) is használnak mindfulness módszereket, Nagy-Britanniában összpárti nemzeti stratégia készül a mindfulness módszerek egészségügyben és oktatásban történő széles körű elterjesztésére vonatkozóan.)

Magyarországon a Magyar Rákellenes Liga szervezésében az Országos Onkológiai Intézetben 7 éve folynak MBSR tanfolyamok. Az előadásban bemutatásra kerülnek az itt zajló tanfolyamok főbb jellemzői, az elmúlt évek során szerzett tapasztalatok és tanulságok. Tudományos kutatások is alátámasztják a mindfulness módszerek eredményességét. Az előadás röviden beszámol Linda E. Carlson és Caroline Hoffman által, daganatos páciensek körében végzett, az MBSR módszer hatásait vizsgáló kutatások néhány fő eredményéről. Összehasonlításképpen magyarországi MBSR tanfolyami részvevők között végzett, kis elemszámú kérdőíves felmérés eredményei is ismertetésre kerülnek.

Végezetül az előadás felhívja a figyelmet a módszer definiálásának és alkalmazásának etikai és morális vonatkozásaira is.

Szólj hozzá!

Címkék: absztrakt pszichoterápia pszichiátria kongresszus pszichológia kognitív terápia vikote

VIKOTE Kongresszus 2015 - Egy colitis ulcerosás és egy állcsonti fájdalom-szindrómás páciens terápiája

2015.06.05. 08:52 :: VIKOTE

Baltás Péter pszichoterapeuta
pszichiátriai és pszichotrápiás magánrendelés, Miskolc

Az első eset: egy 35 éves, 1 éve colitis ulcerosában szenvedő nőbeteget pszichiáter ismerőse irányítja szerző rendelésére, autogén tréning alkalmazását javasolva. A páciens férjével, gyermekével él, diplomás egészségügyi oktató. Feltűnően fegyelmezett és visszafogott, mindent racionálisan közelít meg, érzelmekről nem beszél. Házasságában, munkahelyén gyakori a stressz-helyzet. 3 évvel ezelőtt autoimmun thyroiditise zajlott, 1 éve áll fenn colitis ulcerosája. Az exploráció során kisgyermekkori érzelmi elhanyagoltságra derült fény. A terápiát nehezítette, hogy a páciens eleinte hárította az érzelmekkel való munkát. A házi feladatul kapott érzelem-napló-vezetést sorozatosan „elfelejtette”, csak az autogén tréning gyakorlatait végezte rendszeresen. A terápia 8. hetében újdonságként észlelte, hogy az autogén tréning során pozitív érzelmei keletkeznek saját testével, zsigereivel kapcsolatban. Majd spontán helyzetekben megtapasztalta, hogy számára mennyire jó hatású, ha aktuális negatív érzelmeiről valakivel beszélhet, ha ezeket valakivel megoszthatja.  Ezt követően az üléseken is egyre könnyebben tudott beszélni érzelmeiről, szorongásairól. Az érzelmek jelentőségével kapcsolatos korábbi kognitív beállítottsága fokozatosan egyre adaptívabbá vált. A terápia 12. hetében colitis ulcerosás tünetei megszűntek és a belgyógyászati gyógyszerelés lecsökkentése után sem tértek vissza. A terápiát lezártuk, de az autogén tréninget otthonában továbbra is folytatta.

A második eset: egy 26 éves nőnek fogorvosa javasolt pszichoterápiát, mert a páciens makacs felső állcsonti fájdalmát pszichés eredetűnek tartotta. A rendhagyó terápia során a szerző hipotézise az volt, hogy a panaszok hátterében a felső állcsont átlagostól kissé nagyobb mérete állhat, ami objektíve előnyös a páciensnek, aki viszont esztétikai problémának gondolhatta azt. Ezt a hipotézist szerző nem osztotta meg az eleve csökkent önértékelésű pácienssel, hanem a szintén terápiába hozott párkapcsolati problémák kapcsán a női önértékeléssel kapcsolatos kognitív sémákat korrigálták. Viselkedésterápiaként az addig nadrágot viselő páciens kipróbálta a szoknyás-nőies ruházatot, és meglepően sok pozitív visszajelzést kapott. Női magabiztosságának kibontakozása után párkapcsolati szorongása és állcsont-fájdalma is megszűnt.  

Szólj hozzá!

Címkék: pszichoterápia pszichiátria kongresszus pszichológia vikote baltás péter

VIKOTE Kongresszus 2015 - A kognitív viselkedésterápia sztoikus gyökerei

2015.06.05. 08:52 :: VIKOTE

Hendrik Nikoletta

A hellenizmus és az antik Róma legjelentősebb filozófiai irányzata, a sztoicizmus számos ponton inspirálta a kognitív viselkedésterápia (CBT) kidolgozását. Az előadásban a célom a CBT meghatározó sztoikus gyökereinek bemutatása először az általános közös jellemzők, majd Seneca, Marcus Aurelius és Epiktétosz lélekterápiája révén.


(1) Pierre Hadot hangsúlyozza, hogy az antik filozófia célja mindig gyakorlati, tehát nem általános elméleti tételek megfogalmazása vagy elsajátítása, hanem az alapelvek szerint vezetett élet. Az egyedi esetek állnak középpontban, ahogy a terápiában is. Donald Robertson kimutat további hasonlóságokat, amelyből kitűnik, hogy a CBT szellemi forrását a sztoán belül elsősorban a kései sztoikus gondolatok jelentik. (a) A terapeuta szerepe hasonlatos a filozófus szerepéhez. A filozófus mint orvos gyakran visszatérő hasonlat a sztoában. (b) A filozófia formái a kései sztoában megfelelnek az egyéni naplóírás, a pszichoterápia és a csoportos ülés terápiás modelljének. (c) A rendszeresség szerepe kiemelkedő mind a terápia, mind a filozófiai képzés tekintetében. Szókratész elvét, miszerint napi gyakorlás szükséges, híven követi az összes sztoikus gondolkodó. (d) A kései sztoa különbséget tesz pozitív és negatív érzelmek között, ahogy a CBT is teszi.


(2) Az általános jellemzőkön túl a konkrét módszer tekintetében is számos hasonlóság figyelhető meg a sztoicizmus és a CBT között. (a) Ellis és MacLaren ABC-modell követi Seneca esemény-hiedelem-érzelmi következmény lépésekből álló elméletét. (b) A negatív kogníció Beck és Ellis szerint három dimenzióban jelentkezik, amely modell megtalálható Marcus Aureliusnál is. (c) A sztoikusok közül Epiktétosz gyakorolta a legnagyobb hatást a CBT kidolgozására. Epiktétosz veszi a legkomolyabban azt a tételt, miszerint a gondolkodás meghatározza az érzelmeket, ezért egy új cselekvési modellt dolgoz ki, amelyet Steiger Kornél azonosított. Az epiktétoszi cselekvési modell lehetőséget biztosít arra, hogy pusztán a gondolkodás megváltoztatása révén más érzelmi reakció szülessen, amely impulzív helyett átgondolt cselekvéshez, illetve hosszú távon magatartás-változáshoz vezet.

Szólj hozzá!

Címkék: absztrakt pszichoterápia pszichiátria pszichológia vikote cbt Hendrik Nikoletta

Érzelem, indulat, testi tünetek - CBT

2015.05.18. 12:49 :: VIKOTE

A Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület Kongresszusa
Időpont: 2015. június 5-6.
Helyszín: SE PPK, Budapest, VIII. ker. Balassa utca 6.

További információ és jelentkezés

Program:

2015. június 5. péntek

Előadó:

10,00-10,45

 

Nyitóelőadás 

Rigó Adrienn

10,45-11,00

Kávészünet

11,00-12,30

1.szekció

Szekció elnök:

Simon Lajos

A hirtelen szívhalál kockázatának pszichológiai összetevői

Tringer László

Kognitív terápia a gasztrointesztinális pszichoszomatikában

Túry Ferenc

Viselkedés-kardiológia

Égerházi Anikó

 

Hozzászólás

12,30-13,45

Ebédszünet

13,45-15,15

2. szekció

Szekció elnök:

Égerházi Anikó

Kognitív viselkedésterápia sztoikus gyökerei

Hendrik Nikoletta

Kognitív új hullám a szomatizációs kórképekben

Ajtay Gyöngyi

Egy colitis ulcerosás és egy állcsonti fájdalom-szindrómás páciens terápiája

Baltás Péter

Hozzászólás

15,15-15,30

Kávészünet

15,30-17,00

3.szekció

Szekció elnök:

Unoka Zsolt

A szégyellt test

Vizin Gabriella

Kognitív viselkedésterápia a krónikus derékfájdalom kezelésében

Simoncsics Eszter

A testi érzések jelentősége borderline betegek dialektikus viselkedésterápiájában

Ratkóczi Éva

Hozzászólás

2015. június 6. szombat

10,00-11,30

4.szekció

Szekció elnök:

Vizin Gabriella

 

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében (csoportterápiás tapasztalatok serdülőkkel)

Hirsch Anikó

Az anorexia álarcában, leromlott állapotú betegek differenciáldiagnosztikai és terápiás nehézségei (esetbemutatás)

Várnai Nikoletta

Szomatikus panaszok kognitív viselkedésterápiás kezelése gyermekkorban

Nagy Péter

Hozzászólás

 

11,30-11,45

Kávészünet

11,45-13,15

5.szekció

Szekció elnök:

Simon Lajos

Mindfulness alkalmazása a társadalomban, a klinikumban, ezen belül a daganatos megbetegedésben, ill. krónikus fájdalmakban szenvedők kiegészítő terápiájaként

Fazekas Gábor

Test és lélek határán

Unoka Zsolt

Érzelem és megismerés a kognitív modellekben és a betegségekben

Pléh Csaba

Hozzászólás

 

13,15

Záró gondolatok

Szólj hozzá!

Címkék: pszichoterápia pszichológia kognitív pszichiátriai viselkedésterápia pléh csaba kognitív terápia vikote tringer lászló cbt ajtay gyöngyi égerházi anikó baltás péter vizin gabriella unoka zsolt Ratkóczi Éva

A kora gyermekkori események meghatározó szerepe a jelen kapcsolatokra a sématerápiában

2014.06.04. 16:27 :: VIKOTE

2014.06.06 (Péntek) 17.15 - 17.45 óra

Unoka Zsolt  (Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, VIKOTE)

J. Young sématerápiás elméletét Beck elmélete mellett, Bowlby kötődéselméletére, pszichoanalitikus tárgykapcsolatelméletre és a korai szülői gondoskodás személyiség formáló hatásaira vonatkozó fejlődéslélektani kutatások eredményeire alapozza. Fenti elméleteket és kutatási eredményeket egy egységes kognitív keretben fogalmazza újra. A gyermek alapszükségleteire adott ismétlődő társas válaszok internalizált munkamodellek, vagy patológiás formájukban korai maladaptív sémák formájában tárolódnak és befolyásolják, ahogy a személy a későbbiekben a kapcsolati helyzeteket feldolgozza. Szükségletek aktiválódásakor aktiválódik korai maladaptív séma, mely befolyásolja a kapcsolati helyzetre adott predikcióit valamint külső és belső valóságának észlelését.  A terápiás kapcsolatban, mind a terapeutában, mind a páciensben vagy csoporthelyzetben páciensekben ismételten aktiválódnak sémáik, melyek átszínezik a társas helyzet észlelését és mindketten saját sémáik által átszínezett valósággal próbálnak megküzdeni, mely további sémákat aktiválhat a másikban. A terápiás munka jelentős része e folyamatok feldolgozására irányul. Röviden tárgyalom, hogy a fent leírt folyamatok az áttételre és viszont áttételre vonatkozó pszichoanalitikus elmélettől és gyakorlattól miben különböznek.

Előadásomban az elméleti bevezető után a terápiás kapcsolatban aktiválódó korai maladaptív sémákkal kapcsolatos munkáról mutatok be esetrészleteket.

A részletes program ITT olvasható.

Szólj hozzá!