>

VIKOTE

Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület (VIKOTE) támogatja a kognitív tudományok kutatását, oktatását és mind szélesebb körű elterjesztését.

Linkblog

Friss topikok

VIKOTE Kongresszus 2016

2015.08.16. 13:43 :: VIKOTE

Jó értelmű, autizmussal élő serdülők szorongásának kognitív viselkedésterápiás kezelése
Gallai Mária

A felmérések szerint autizmusban a szorongásos zavarok a leggyakoribb komorbid állapotok (45-80%-ban társulnak). Kiemelkedően gyakori a szociális fóbia (42%),  de a generalizált szorongás, a szeparációs szorongás is gyakran előfordul.  A szorongásos állapotok az életkor növekedésével egyre gyakrabban jelentkeznek. 

Serdülőkorban a szociális kapcsolatok egyre komplexebbé válnak, aminek az autizmussal élő fiatalok egyre kevésbé tudnak megfelelni.  Bár bennük is erős az igény, hogy kortárskapcsolatokat építsenek ki, de kezdenek jobban rálátni a saját nehézségeikre, megélik a képességeik deficitjét. Az évek alatt megtapasztalt sorozatos kudarcok, esetleg a kortársbántalmazások következtében a serdülőkorra gyakran már a szociális helyzeteket elkerülő magatartás is kialakul, ami tovább akadályozza a kapcsolatteremtést.    A jól funkcionáló autista serdülőknél a növekvő kapcsolódási igény és a saját inadekvát képességeinek tudatosodása következtében markáns szorongás és hangulatzavar alakulhat ki.  Az autizmus tüneteinek következményei és a szorongás közötti cirkuláris viszony egyre romló állapothoz vezethet, ami komplex terápiás megközelítést igényel.

A neurotipikus gyermekek és serdülők szorongásos kórképeinek pszichoterápiájára több, avidencia alapú, hatékony terápiás protokoll születetett, magyarul a  Kendall által kidolgozott „Merész macska” (Coping Cat) érhető el.  Az autizmussal élő fiatalok esetén módosítani kell a protokollokat, hogy a speciális igényeiknek megfeleljen.  14 összefoglaló tanulmány alapján az alábbi adaptációk szükségesek:

a pszichoedukáció mind a szorongás, mind az autizmus tekintetében kiemelten fontos, a hagyományos szorongáskezelés mellett a szociális készségdeficit is legyen fókuszban, a terápiás modulokat az egyéni szükségletekhez  kell igazítani, a direkt tanítás kiemelt jelentőségű és sokkal több gyakorlásra van szükség, kevesebb legyen a verbalitás, konkrétabb nyelvezetet használjunk,  

több vizuális eszközt használjunk, legyen előre kiszámítható a terápiás struktúra és terápiás komponensek,  a szülők fokozott bevonása szükséges, kortárssegítők bevonása javasolt.

Előadásomban kombinált, komplex terápiás megközelítést fogok bemutatni, amiben párhuzamosan folyik az egyéni-, a csoportos- a szülőterápiás és az iskolai munka.

Az absztrakt letöltése 

 

A visszatérés – Kognitív viselkedésterápia a pszichiátriai rehabilitációban
Égerházi Anikó
Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika

A tartósan fennálló hangulati és szorongásos zavarokkal, valamint a személyiségzavarral küszködő betegek többnyire gyógyszeres kezelésben részesülnek egy pszichiátriai osztályon, vagy az ambuláns rendelőkben, és csak kis hányaduknak van lehetősége pszichoterápiában részt venni.

Pszichiátriai osztályunkat pszichoterápiás rezsimben szerveztük át rehabilitációs célzattal. Olyan betegeket választunk a terápiára, akik kórházi kezelésük, vagy tartós ambuláns kezelésük után nem nyerik vissza eredeti funkcionális képességüket. Az osztályon 22 bent tartózkodó, a nappali kórházban 11 bejáró beteg ellátására van lehetőségünk, valamint ambuláns betegek részére is rendszeresen indítunk kognitív terápiás csoportot. Négy pszichiáter szakorvos, négy pszichológus, nyolc nővér és négy pszichoterápiás asszisztens munkájára alapozva alakítottuk ki a heti programot. A fekvő és a nappali részleg működése a kreatív csoport kivételével elkülönül. A nappali kórházban elsősorban szocioterápiás csoportokban dolgoznak, míg a fekvő részlegen a heti három kognitív viselkedésterápiás csoport mellett heti egy relaxáció, mindfulness, szorongásoldó, problémamegoldó, mese, zene csoport működik, valamint mindennap van reggeli torna és kreatív foglalkozás. Egy páciens kezelése legalább négy hétig tart, amely hosszabbítható, a hétvégi két napra eltávozhatnak. A kognitív csoport fontos része a pszichoedukáció és a kognitív technikák gyakorlása. A személyiségi problémák kezelésére a sémák megértése, saját sémáik és maladaptív megküzdési módjaik felismerése és kezelése is célja a terápiának.

A programban résztvevő betegek a kezelés eredményeként jelentős változástatásra képesek gondolkodásmódjukban, változásról számolnak be kapcsolataik terén. Kevésbé adják meg magukat automatizmusaiknak és nagyobb tudatossággal képesek jelen lenni élethelyzeteikben. Mindez lehetőséget teremt személyes életterükben való jobb működésre, munkájukhoz való visszatérésre, vagy új munkalehetőségek keresésére.

Az absztrakt letöltése

 

Egy páciens sikeres CBT kezelésének súlyos „mellékhatása” és annak terápiája
esetismertetés
Baltás Péter
pszichiátriai és pszichoterápiás magánrendelés, Miskolc

A terápia indulása: egy 40 éves tanárnő egyre erősödő szorongás és kényszeres tünetek miatt jelentkezik magánrendelésen. Szorongásai hátterében önbizalom-hiány, asszertivitás-deficit, megfelelési aggodalmak állnak. Férjével, lányával, édesanyjával él együtt. Tanári munkájában sikeres. Esztétikus megjelenésű, rokonszenves, intelligens nő. Apja csalódott volt, hogy „csak lánya lett”. Anyja nem sokra tartotta a pácienst, rendszeresen kritizálta. Férje domináns személyiség, minden gondot megold, a pácienst kényezteti, aki emiatt isteníti férjét. A páciens csak a terápia későbbi szakaszában ítélte problémának, hogy otthon az ő véleménye szinte semmit se számított, és lánya sem tekintette kompetens felnőttnek őt.

A hosszúra nyúlt terápia során: asszertivitásának fejlesztése, önképével kapcsolatos sémáinak korrekciója zajlott, és önellenőrzési kényszereit is sikerült kognitív viselkedésterápiával leépíteni. Önbizalma felerősödését, egyre kifejezettebb asszertív viselkedését lánya, majd anyja is elfogadta, pozitívan értékelte. Férjének viszont nem tetszett, hogy a korábban szófogadó felesége egyre gyakrabban vitatkozik vele, és saját elképzeléseit is szeretné érvényesíteni. A terápia 14. hónapjában a férj váratlanul bejelentette, hogy fiatal munkatársnőjével akar a továbbiakban élni, és el is költözött otthonról. Később a férj így fogalmazta meg távozása egyik okát: „Te már nagyon kiokosodtál, már nem azt csinálod, amit én mondok”. A páciens sikeresnek mutatkozó kezelésének ezen „mellékhatása” a terapeutát is megdöbbentette. A páciens a férj váratlan házasságtörése és elköltözése miatt mély depresszióba zuhant, de terapeutájára és a „szövődménnyel” terhelt terápiára nem neheztelt. Folytatni lehetett a kezelést, a krízis-helyzet miatt egy ideig szupportív munkamóddal, gyógyszerek beállításával. A depresszió enyhülése után sémáit, vélekedéseit a megváltozott helyzetnek megfelelően korrigálták. A megcsalt, elhagyott páciens életének új értelmet adott lánya férjhezmenése, 3 unoka megszületése, lányáék segítése. Az ezzel kapcsolatos feladatokat immár egyedül, férje nélkül oldja meg. Férje nem tért vissza, ebbe lassan beletörődött. Viszont lánya egyre inkább felnéz rá, jó helytállása miatt példaképének tekinti őt. Depressziója tovább enyhült, majd megszűnt, életét „elég jó”-nak tartja, új tervei is vannak. A terápiát le lehetett zárni.

Az absztrakt letöltése

 

Eye Movement Desensitization and Reprocessing (EMDR) egy komplex traumás esetben

Havelka Judit Ph.D. klinikus szakpszichológus, pszichotraumatológus
EMDR Europai kiképző szupervízor

Agora therapie&vormingscentrum, Antwerpen, Belgium

Az EMDR terápiás módszer azok számára, akik traumatikus élmények következtében maradandó problémákkal küzdenek. A traumatikus élmények olyan sokkoló események, mint például közlekedési baleset, fegyveres támadás, de lehetnek másfajta élmények is, például folyamatos csúfolás, kiközösítés az iskolában, gyermekkori szexuális zaklatás, lelki kínzás vagy elhanyagolás, fájdalmas és/vagy megalázó kórházi élmények, személyes veszteségek, munkavégzéssel kapcsolatos traumatikus élmények, és egyéb szégyenteljes vagy más módon megrázó negatív élmények. A megrázó eseményeket bizonyos esetekben nem tudjuk feldolgozni, ezáltal lelki problémákat okoznak.. Ezen tünetek pszichoterápiás kezelése sok nehézséget okoz.

Az EMDR rendkívül hatékony e speciális tünetegyüttes kezelésére.

Emellett az EMDR használható minden olyan pszichés tünetegyüttes kezelésében, ahol összetett trauma vagy elhúzódó stressz hatásaival összefüggő lelki panaszokkal van dolgunk. A kiindulópont mindig az, hogy ezek a tünetek egy vagy több károsító hatású élmény következményei.

The Eye Movement desensitization and Reprocessing ( EMDR ) by a complex trauma case.

speaker: Judit Havelka Ph.D. Clinical psychologist,
Psychotrauma specialist, EMDR Europe supervisor
Antwerp, Belgium

abstract

The EMDR treatment is a therapy method for those, who struggle with persistent problems due to traumatic experiences . The traumatic experiences are events which have caused great shock, such as traffic accidents , armed attacks , but there may be other types of experiences , such as constant mockery , ostracism at school, childhood sexual abuse , physical torture or neglect, painful and / or humiliating hospital experiences, personal losses, work- related traumas and other shameful or otherwise shocking negative experiences. These shocking events can not be processed in some cases , thus causing psychological problems  Psychotherapeutic processing  of these disorders are very difficult..
The EMDR technique is an extremely effective trauma reprocessing-method which can be used as a special treatment for this syndrome .
In addition, EMDR can also be used in the treatment of any psychiatric syndrome in which the effects of complex trauma or prolonged stress -related psychological complaints are being dealt with. The starting point is always that these symptoms are the consequences of one or more harmful experiences.

Absztrakt letöltése

 

Autizmus spektrum zavarok felnőttkorban. Ellátási helyzetkép és terápiás lehetőségek.
Németh Krisztina

Az Autizmus Alapítvány Ambulanciáján több mint háromezer autizmus spektrum zavarral élő klienst látunk el. Az utóbbi években gondozottjaink életkora nagy számban tolódott ki 18 év fölé. Sokan léptek felnőttkorba, valamint egyre többen jelentkeznek felnőttként diagnosztikus kivizsgálásra. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben megnövekedett a felnőttkori autizmus specifikus ellátás és terápiás lehetőségek iránti igény és szükség.

A felnőttkori beavatkozás szempontjai részben megegyeznek a korábbiakkal. Továbbra is alapelv a szociális-kommunikációs szempontból minél „akadálymentesebb” környezet, illetve az adott egyén képességprofiljához igazított, a nehézségek megelőzésére fókuszáló elvárás- és segítségnyújtási rendszer kialakítása. Új szempontok a felnőttkori kihívásokkal (önálló életvitel, munka, párkapcsolat, szexualitás) való megküzdés kérdései, a szociális juttatásokhoz való hozzáférés előmozdítása, valamint a járulékos pszichiátriai zavarok, tünetek kezelése. Az ellátás hazai lehetőségeiről rövid áttekintést nyújtunk, valamint megvizsgáljuk ezek elérhetőségét felnőttkorú klienseink aktuális élethelyzetének feltérképezésével.

A felnőttkori ellátásra való igény nemcsak mennyiségében, hanem az autizmus spektrum kiszélesedésével minőségében is változik. Egyre több jó értelmű és/vagy enyhén érintett autizmussal személy egyébként súlyos problémájával találkozunk, ahol a beavatkozás sikere nagyban múlik az autizmus specifikus eszköztár és egyéb terápiás technikák ötvözésén. A pszichoterápiás megközelítéseket elemezzük autizmus-spektrum zavarokban való alkalmazhatóságuk szempontjából, ajánlott eljárásként kiemelve értékeljük a kognitív viselkedésterápiát, az ezen belül nevesített módszereket, felvázoljuk az autizmus-specifikus adaptáció néhány lehetőségét.

Absztrakt letöltése

 

Kihívások a gyermekkori kényszerbetegség kognitív-viselkedésterápiájában
Németh Laura
 
A gyermekkori OCD-ben mindig fontos vizsgálni a szülők hozzáállását a tünetekhez. Két véglettel szoktunk találkozni. Az egyik esetben mindent ráhagynak a gyermekre, a másikban pedig durván leállítják a kényszereket. Nem ritkán előfordul, hogy a két szülő ellentétes módon reagál a kényszerekre, illetve a két végletes viselkedésminta váltakozva jelenik meg ugyanannál a szülőnél.  Annak ellenére, hogy a gyermek- és serdülők kényszerbetegségének terápiájában elsőként választandó módszer a CBT, nem lehet kihagyni a családdal való foglakozást sem. Különösen igaz ez a kiterjesztett kényszerek fennállása esetén. Ezek leállítása az első terápiás instrukciók közé tartozik, ugyanakkor a sikeres végrehajtása a közösen kialakított konszenzuson alapul. A pszichoedukáció épp olyan fontos a szülők számára, mint a beteg gyermeknek. Az előadásban kitérek a családtagok részére összeállított útmutatóra, amelynek révén el lehet érni minimális célként a szülők konstruktív hozzáállását, és hosszabb távon akár kooterapeutaként is bevonhatók a terápiába.

Az OCD-s gyermekek egyéni terápiája során a kényszereikkel való első szembenézés és NEM-et mondás elérése jelent kihívást, illetve a kényszerekkel szembeni küzdelem során a motiváció fenntartása, amelyeket élményterápiás eszközök beiktatásával, illetve a technikák játékos formában való megtanításával próbálunk elérni. A pozitív élmény erőt adhat az újabb és újabb ingerexpoziciókkal járó szorongás elviselésére, leküzdésére. Az előadás során bemutatjuk, hogy hogyan próbálunk meg szembenézni a fenti kihívásokkal az OCD egyéni- és csoportterápiája során. 

Absztrakt letöltése

 

Szállj szembe a sóvárgással! - Kihívások az addikciók kognitív viselkedésterápiájában

Bodrogi Andrea

Ébredések Alapítvány, Kék Pont Drogambulancia

Összehasonlítva az addikciók kezelését egyéb mentális zavarokéval lényeges különbség, hogy a szenvedélybetegek gyakran nem motiváltak a változásra, így kezelésre sem törekednek. A terápia ezért gyakran a motiváció felkeltésével, illetve fokozásával kezdődik. Ha el is jutunk a terápiás szerződés megkötéséig, számolnunk kell a gyakori szerződésszegések tényével. Magyarázható ez a gyakorlatilag folyamatosan fennálló eufória utáni vággyal, továbbá az erős sóvárgással, a megvonási tünetek meglétével, vagy a tőlük való rettegéssel. Sok beteg esetében a stresszkezelésnek, a problémákkal való megbirkózásnak a szerhasználat jelenti az egyetlen módját. Sokaknál olyan, évek óta rögzült életformáról van szó, aminek a megváltoztatása szinte elképzelhetetlen a számukra. Komoly problémát jelent a szerhasználó környezet, bizonyos, különösen "fertőzött" régiókban a kliensek gyakorlatilag nem is tartanak kapcsolatot "nem szerhasználó" egyénekkel, nincsenek alternatíváik, a szabadidő eltöltésének a droghasználaton kívül egyéb módjait nem is ismerik.

A drog folyamatosan jelen van az életükben, a családjukban, a lakókörnyezetükben. A drogok megszerzése sokszor már semmiféle nehézségbe nem ütközik. Mindezen szempontok tekintetében különösen a néhány éve a drogpiacon vezető szerepet betöltő Új típusú Pszichoaktív szerek járnak az élen. Mindennek tudatában sem szabad azonban elfeledkeznünk az alkoholról, mint bázisdrogról, melynek "piacvezető" szerepe nem csökken, és számolatlanul szedi áldozatait már a fiatalok körében is.

Jelen előadásban azokat a kihívásokat mutatom be, melyekkel a fent leírt, a szerhasználat irányába "húzó" erőkkel megkísérlünk megbirkózni kognitív viselkedésterápiák alkalmazása során.

Absztrakt letöltése

 

Lehetetlen? A kognitív viselkedésterápia lehetőségei antiszociális személyiségzavarban

Szuromi Bálint

Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Az antiszociális személyiségzavar (ASPD) a mentalizáció és az empátia deficitjével jár. A jellemző magatartási (törvények és szociális normák betartásának nehézsége, mások kihasználása, bántalmazása, csalás, hazudozás, ingerlékenység, agresszivitás, felelőtlen viselkedés, kriminalitás), valamint interperszonális és érzelmi megnyilvánulások (az ún. pszichopátiás karakter: érzelmi hűvösség, érzéketlenség, gyanakvás, csábító, elbűvölő viselkedés, a bűntudat hiánya) feltehetően ennek a deficitnek a következményei. Az ASPD gyakorisága az átlagpopulációban 2-3%, a legintenzívebben kamaszkorban és fiatal felnőttkorban jelenik meg.

 Az ASPD-t és a pszichopátiát sokan állapot jellegű, nem gyógyítható zavarnak tartják. Az ilyen személyek ritkán keresnek segítséget; ha mégis sor kerül a pszichoterápiájukra, az általában büntetés-végrehajtási keretek között történik. Sokszor megbízhatatlanok, érzelmileg elérhetetlenek, a terápiás kapcsolat nehezen építhető fel, terapeutájukat gyakran megfélemlítik, becsmérlik vagy kijátsszák, ezért a velük való terápiás munka rendkívül megterhelő. Bár jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték a pszichoterápiás módszerek hatékonyságát illetően ASPD-ben, analitikus szemléletű (mentalizáció alapú terápia) és kognitív viselkedésterápiás (CBT) módszerekkel egyaránt történtek próbálkozások.

A szórványos adatok alapján egyéni CBT kezelés nem, de csoportos, több modulból álló, személyes mentorálással is kiegészített CBT program szignifikáns javulást ért el az erőszakos attitűd, a dühkezelés, az érzelemszabályozás és a szociális funkciók terén.

A sématerápiás munka gerincét a sémamód munka jelenti, melynek elsődleges célja az ASPD-re és a pszichopátiára jellemző túlkompenzáló sémamódok (pl. ragadozó vagy szélhámos mód) azonosítása és eliminálása. Ezt követheti a diszfunkcionális megküzdési módok, majd a gyermek módok (elsősorban az elhagyatott gyermek mód) kezelése.

Absztrakt letöltése


Pszichoterápiás lehetőségek felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitás  –  zavarában.
Angyalosi Anna  

A figyelemhiányos hiperaktivitászavara (Attention Deficit Hyperactivity Disorder - ADHD) az egyik leggyakoribb gyermekkorban kezdődő pszichiátriai probléma, amely sokszor az élet egészén átível, a tünetek 10-60%-ban felnőttkorra is fennmaradnak. Gyakorisága ellenére a felnőtt pszichiátriai köztudatban kevéssé ismert jelenség. A klinikai képet három vezető tünetcsoport – a figyelemzavar, a hiperaktivitás és az impulzivitás – különböző arányú elegye határozza meg. Krónikus, pervazív jellegénél fogva az ADHD felnőttkorra számos funkcionális károsodást okozhat és többféle komorbid pszichiátriai zavar (affektív zavarok, szorongás, alkohol/drog abúzus és/vagy dependencia, személyiségzavarok) rizikófaktora.

A felnőttkori ADHD elsőként választandó terápiája a gyógyszeres kezelés, azonban a kimutatott magas hatáserősség ellenére a tünetek remissziója, illetve a funkcionális károsodások javítása gyógyszeres terápia mellett sokszor csak részleges. Mindemellett a specifikus, ADHD tüneteire ható gyógyszereknek kevés hatása van a komorbid állapotokra, amelyek jelenléte inkább szabály, mint kivétel felnőttkori ADHD esetében. Az utóbbi tizenöt évben több vizsgálatot végeztek, ezek célja a pszichoterápiás módszerek hatékonyságának megítélése volt ADHD-ban szenvedő felnőtteknél. A vizsgálatok – néhány felmerülő metodikai probléma ellenére (alacsony esetszám, kevés kontollált/randomizált vizsgálat, nehezen elkülöníthető módszerspecifikus előnyök) – rávilágítottak a potenciális pszichoterápiás lehetőségekre az ADHD esetében. A legtöbb vizsgált módszernél (dialektikus viselkedésterápia, metakognitív terápia, kognitív viselkedésterápia, tudatos jelenlét/mindfulness, relaxáció, coaching, pszichoedukáció) jelentős tüneti remisszió volt mérhető a pszichoterápiában részesülő pácienseknél.

A jelenleg rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján mind az európai, mind az amerikai terápiás protokollok a kombinált gyógyszeres és pszichoedukatív/szupportív/pszichoterápiás kezelést javasolják felnőtt ADHD-s személyek esetében.

Mostani előadásomban a fent említett vizsgálatok mellett az egyik kognitív viselkedésterápiás programot ismertetem részletesebben.

Absztrakt letöltése

 

A gyógyuláshoz remény kell

Varga-Tana Ünige

Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Nonprofit Kft.

A pszichiátriában bekövetkező szükségszerű minőségi változások közvetlenül érintik a rehabilitációs szolgáltatásokat. A pszichiátriai zavarokkal élő személyek kezelésében a vezérelv a felépülés értékein alapuló ellátás kell, legyen a hagyományos kontroll alapú kezelési móddal szemben. Egy felépülés orientált rendszer megvalósítása olyan szervezeti és szolgáltatás szintű változtatásokat von maga után, amely érinti a szakemberek attitűdjét, orvos-páciens kapcsolatát, a szervezet különböző szintjein megnyilvánuló kommunikációt és a nyújtott szolgáltatások minőségét. A felépülést kutató szakirodalom négy kulcsértéket azonosított, amelyek támogatni tudják a pszichiátriai zavarral élő személyek felépülését. (Farkas,2007) Ezek az értékek azt hangsúlyozzák, hogy minden súlyos pszichiátriai zavarral élő személyben megvan a potenciál a felépülésre. Egyenrangú félként bevonva őket saját felépülésük folyamatának megtervezésében, a reményt fenntartva, erősségeikre koncentrálva képessé válhatnak szociális szerepeik visszaállítására, vagy olyan tevékenységek folytatására, amelyek értelmet adhatnak életüknek. Mindezek megvalósítása megköveteli a célok újrafogalmazását, a nagyfokú rugalmasságot, szemléletbeli nyitottságot, attitűdváltást szakemberek és szervezet részéről.

A rehabilitációs újítások megtervezésében a mai napig nagy kihívást jelent a tényeken alapuló szolgáltatások bevezetése és rendszeres biztosítása. Fontos hogy a felépülést ne csak tartalom nélküli hangzatos jelzőként használjuk, hanem tényeken alapuló gyakorlatra támaszkodjon. (Liberman,2010). A bizonyítottan hatékony intervenciók és különösen a pszichoterápiák olyan felépülést elősegítő változásokat indítanak meg, amelyek lehetővé teszik az egyén társadalmi beilleszkedését és saját életének felelősségteljes menedzselését.

Intézményünk pszichiátriai osztályain a személyes célokra alapozott rehabilitációs terv alapján a bizonyítottan hatékony beavatkozások mellett, mint pl. pszichoedukáció, készségfejlesztés, kognitív– viselkedésterápiás technikák, olyan pszichoterápiás módszerek integrálására törekszünk, amelyek túlmutatva a tüneti kezelésen a személyiség szintű változásokat segítik elő. Ezek közül említeném az integratív pszichoterápiás módszereket, trauma feldolgozását célzó EMDR terápiát, sématerápiát, csoportos mindfulness meditációt, mozgás- és művészetterápiákat. E széles körű pszichoterápiás intervenciók adaptálása a rehabilitációban jól képzett szakembereket és interdiszciplináris team együttműködését igényli. Ez a team munka az intézményi kereteket átlépve kiterjed olyan szervezetekkel, személyekkel való együttműködésre, amelyek az egyéni felépülést támogatni tudják.

Absztrakt letöltése

 

 

Elfogadás és Elköteleződés Terápia: emberkép, alapfogalmak és hatékonyság

Dr. Szondy Máté. Károli Gáspár Egyetem, Pszichológiai Intézet

Dr. Szabó-Bartha Anett, Károli Gáspár Egyetem, Pszichológiai Intézet

Előadásunkban a kognitív-viselkedésterápiák legújabb hullámába tartozó Elfogadás és Elköteleződés Terápia (Acceptance and Commitment Therapy, ACT) transzdiagnosztikus pszichopatológia modelljét, terápiás célkitűzéseit és hatékonyságvizsgálatait mutatjuk be.

A Steven C. Hayes, amerikai terapeuta által létrehozott ACT modellje szerint a negatív érzések, a fájdalom normális és elkerülhetetlen részét képezik az emberi létezésnek. Patológiát valójában nem ezek az élmények, hanem az elkerülésükre, kontrollálásukra tett – paradox hatású – próbálkozások okoznak. Emellett transzdiagnosztikus patogén tényező a gondolat – valóság fúzió (a gondolatok tartalmának valóságként való megélése), a tudatos jelenlét hiánya (és ezzel párhuzamosan a felidézett múlt, illetve a félt jövő dominanciája) és az értékek irányába elkötelezett cselekvés hiánya.

A terápia célja nem az, hogy a páciens több pozitív és kevesebb negatív érzést és gondolatot éljen át, hanem az arra való képesség elsajátítása, hogy teljes és jelentésteli életet éljen akkor is, amikor negatív élményeket él át (azaz a pszichológiai rugalmasság). A páciens megtanulja feladni a belső élmények kontrollálására tett – kudarcra ítélt – kontrollálási kísérleteit, elfogadni a belső élményeit és tudatosítani, hogy ezek „csak” belső élmények, érzések, gondolatok, melyek nem egyenlőek a valósággal (defúzió). Ugyancsak fontos terápiás cél a tudatos jelenlétre való képesség növelése, ami csökkenti a rumináció és a jövővel kapcsolatos „történetszövés” gyakoriságát. A belső élményekhez való viszony megváltoztatása mellett az ACT másik pillére a páciens számára fontos értékek azonosítása és az irányukba történő elkötelezett cselekvés kialakítása.

Céljai eléréséhez az ACT-terapeuta többek között tudatos jelenlét gyakorlatokat, imaginatív módszereket, metaforákat és viselkedésterápiás technikákat alkalmaz.

A metaanalízisek (A-Tjak és mtsai, 2015; Öst és mtsai, 2014) szerint az ACT hatékony terápiás módszer szorongásos zavarok, depresszió, krónikus fájdalom szindróma és pszichotikus tünetek esetén.

Absztrakt letölése

 

Vallás és spiritualitás megközelítése kognitív viselkedésterápiában

Szilágyi Gyöngyi
Dinamimika Bt., 1082 Budapest, Baross u. 88.

Az előadás célja bemutatni a pszichoterápiás gyakorlat során a vallás kérdésének kezelhetőségét. A kliens vallásos és spirituális meggyőződései gyakran felmerülnek a terápiás folyamat során, ezek megfelelő értékelése kiegészítheti vagy segítheti a közös munkát. Beszámolók alapján kimutatták, hogy a kliens lélektani és lelkiségi szükségletei nagymértékben átfedik egymást. A kulturális háttér figyelembe vétele, beleértve ennek vallási vetületét, elengedhetetlen a mentális egészség elősegítésére, a lelki zavarok gyógyítására és a szenvedés enyhítésére.

Az előadás tárgyalja a vallás és spiritualitás helyét a kognitív viselkedésterápiás folyamatban és a terápiás változókat e különleges esetekben, kitekintéssel a zsidó-keresztény kultúrkörre, a buddhizmusra (zazen és vipassana meditációk), valamint a hinduizmusra.

 

Absztrakt letöltése

 

„Segíts megfékezni a bennem élő szörnyeteget!”

Avagy a heteroagresszív viselkedés kognitív viselkedésterápiás megközelítése

Szabó Gabriella                                                                                                        

klinikai szakpszichológus, magatartásterapeuta

Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológiai Tanszék

Tanszékvezető: Dr. Perczel Forintos Dóra

Az agresszív viselkedés számos pszichiátriai kórképben megjelenik, hátterében eltérő okok húzódhatnak meg, melyek befolyásolják annak kezelhetőségét. A háttér okokból fakadó jellegzetességek felismerése rendkívül fontos abban, hogy felmérjük az adott probléma terápiás megközelíthetőségét. Ezáltal differenciáltan tudjuk kezelni ezeket az eseteket ahelyett, hogy automatikusan reménytelennek minősítenénk őket.

A generációról generációra „átöröklődő” fizikai abúzus komoly mélységű patológiák kialakulásához vezet, mely során a traumatizáltból traumatizáló válhat. Ennek a folyamatnak a megállításában a heteroagresszív viselkedés feletti kontroll elsajátítása, a traumák feldolgozása és a terapeuta által nyújtott korrektív emocionális élmény központi elemet játszhat.

Ennek a célnak a szellemében, előadásomban röviden bemutatom a heteroagresszív viselkedés hátterében meghúzódó okokat. A terápiás megközelítés szemszögéből jellemző csoportok (borderline, antiszociális személyiségzavar) rövid jellemzése mellett, egy általános kezelési tervet vázolok fel, külön hangsúlyt fektetve a motiváció, a terápiás kapcsolat, és az egyes csoportokban tapasztalható kihívások kérdéseire.

Mindezek mellett szeretnék betekintést biztosítani a konkrét viselkedésterápiás technikák, imaginatív gyakorlatok és az alkalmazható kognitív terápiás intervenciók világába, néhány konkrét példán keresztül illusztrálva ezen technikák lehetséges felhasználását.

Absztrakt letöltése

A bejegyzés trackback címe:

https://vikote.blog.hu/api/trackback/id/tr537710400